Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
[95] BAROKK ZENE ÉS KURTTC NÓTA. 569 rokat.1 A tánc lelki megnyilatkozás és érzéki kielégülés a barokk embernek, stilizált életforma. A tánctanulásra különös gondot fordítanak.2 Mindenki táncol a francia udvarban, legtöbbet maga a király, aki 1666-ban táncakadémiát alapít tizenhárom neves táncmester taggal.3 Labruyère, a kérlelhetetlen moralista erős szavakkal bélyegzi meg a táncepidémiát,4 melyet szatirikus balletekben is kicsúfoltak, gyakran szerepeltetve Mazarin bíborost. Az udvari bál és az udvari balett még nem különültek el egymástól. A király és a királyné is résztvesznek a bal letekben, melyek bállal végződnek. Már az 1664. évi Etat des Sujets de la danse employés aux fêtes de la cour à Fontainebleau kimutatása szerint az egész királyi család szerepét a ballettekben, ahol csupa klasszikus táncot jártak, melyeket a koreográfusok egyre bonyolultabban stilizáltak. A táncművészet nehéz, komplikált tudomány lesz, Feuillet, Pécour, Beauchamps, Dessais a mesterei.5 A bált és a ballettet Benserade és Lully fogja egymástól elválasztani.6 A táncok később egyszerűsödnek, egy részük elavul. Dallamaik is eltűnnek vagy felszívja őket a folklor, így bár deformálva, de a melódiák esetleg fennmaradnak a népi hagyományban. Tánc és zene benső szerves egységben forrtak össze, amíg a barokk derekán meg nem kezdődött a zene önállósulásának küzdelme. A francia tánc imperializmusát, melynek idejéről Böhme, a német tánc történetírója, elkeseredve mondja : Der Deutsche war das ganze Jahrhundert der Affe der Franzosen,7 élesen világítja meg két egykorú német munka. Az egyik, Michael Praetoriusnak, kinek organografiáját már említettük, Terpsichore című gyűjteménye.8 Francia táncmesterek és zene-I 1 I. à II. Recueil de Nouvelles Contredanses mises en Choreographie par le Sr. Dezais Maître et compositeur de dance. Paris,1712. című gyűjtemény cím nélküli bevezetését. 2 F. de Lauze : L'Apologie de la danse et la parfaicte méthode de l'enseigner tant aux Cavaliers qu'aux Dames. Paris, 1623. 3 Compan : Dictionnaire de danse. Paris, 1887. 4 Oeuvres de Labruyère, par M. G. Servois. Paris, 1865. Tome I. Clefs et Commentaires VI. 5 Cahusac : La danse ancienne et moderne ou traité historique de la danse. Tome I—II. La Haye, 1754. 6 H. Prunières : Le ballet de cour avant Benserade et Lully. Paris, 1914. 7 I. m. I. k. 145. 1. 8 Terpsichore Musarum Aoniarum Quinta. Darinnen Allerley Frantzözische Däntze und Lieder als 21 Branslen, 13 andere Däntze mint sonderbaren Namen, 162 Couranten, 48 Volten, 37 Balletten, 3 Passameze, 23 Gaillarden und 4 Reprinsen. Mit 4, 5 und 6 Stimmen. Wie derselbige von den Frantzözischen Dantz meistern in Frank-
