Századok – 1933

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre 1

OB. BATTHYÁNY" LAJOS FŐBENJÁRÓ PÖRE. 5 De Károlyi meggyőző előadása szerint az ígéret tökéletesen illik Radowitznak ahhoz a 48 nyarán vallott felfogásához, hogy az osztrák császár csak úgy lehet a német szövetség tagja, ha örökös tartományai a régi Bund kötelékébe azelőtt fel nem vett birtokaival a leglazább perszonáUs únió viszonyába jutnak. E felfogásból önként következik, hogy a német szövetség követet küldhet Budára. Lehet, hogy Radowitz a 48 nyarán még igen ábrándos Szalay levelének néhány fellengző fordulatában nem bírta a maga eszejárását felismerni, de a lényegre nézve nem kellett volna megtagadnia Szalay t. Schmerlingnek felfogása 1849 márciusa előtt a német szövetség és Ausztria kapcsolatáról világosan emelkedik ki Károlyi előadásából, pedig erre nézve jelentékeny osztrák történetírók nem bírtak megegyezni. Schmerling akkor Ausztria német tartományainak egyesítését kívánta a nagy német állammal s nem akarta, mint Schwarzenberg, a Habsburgok egész birodalmát felvétetni a német szövetségbe. Ennek a megállapításnak jelentősége van a Batthyány-per tárgyalásának megítélésére nézve is. Szalay László frankfurti kiküldetésének törvényességében csak a rosszhiszeműség kételkedhetett. Hiszen abba az osztrák kormány és a nádor is beleegyeztek. Azonban gróf Teleki László párizsi kiküldetése nem felelt meg minden tekintetben a törvényes követelményeknek. Amikor Batthyány Bastideot, a francia külügyminisztert 1848 szeptember elején arra kérte, hogy a magyar kormányhoz küldendő követtel viszonozza Teleki misszióját, a kelleténél messzebbre ment. Ez „noha jóhiszemű és jószándékú, de mégis ballépés volt Batthyánytól" írja Károlyi. A nemeslelkű, de igen nyugtalan s a legkülönbözőbb benyomások iránt fogékony Telekit Párizsban a nemzetközi forradalmi szellem csudálatos adeptusai vették körül. Ezeknek mozgolódásáról, tarka szálakból szőtt vágyaik bonyolódásáról igen eleven kép tárul elénk Károlyi könyvében Teleki küldetése formai tekintetben bizonyos elhajlást mutat a pragmatica sanctio kötelékétől. De már lényegében sértette a nevezetes törvényt a népképviseleti országgyűlésnek az a vonakodása, hogy segédcsapatokat szavazzon meg a dinasztiának az olasz háború céljaira. Batthyány Innsbruckban 40.000 magyar katonát ígért Olaszországba küldetni, viszonzásul a június 10-i manifesztum aláírásáért. Nem teljesíthette az ígéretet, mivel a dinasztia sem bírta Jellachich ellenszegülését megtörni, már pedig enélkül a