Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

566 HARASZTI EMII.. [84] Még Mozart Notenbuchjáhan is találunk több trombitanótát.1 Eszterházy Pál nótalistáján is szerepel két trombitanóta.2 Altenburg leírja az egyes nemzetbeli trombitások viseletét is. Legfestőibb az angol gárda trombitásainak kosztümje.3 Thököly Imre nagyon szerette a zenét és a táncot, nem sajnálta a költséget ettől a drága passziótól. Idézett zenekari lajstroma huszonkilenc zenészt sorol fel (négy hegedűs, egy virginás, egy dudás, két dobos, hat sípos és tizenöt trombitás). Rákóczi muzsikusairól nem őrzünk ilyen tekintélyes listát, azért a fejedelem nem maradt mostohaatyja mögött. Rákóczi is a francia mintát követte, de udvarában a zenei élet elevenebb tempót mutatott, mint a német uralkodókéban, hol a francia kópia sablonná merevedett. A nyugati minták ismeretében, a rendelkezésünkre álló hézagos és szórványos adatok alapján is rekonstruálhatjuk a fejedelem udvarának mozgalmas zenei életét. Nem volt izolált jelenség ez a magyar földön, de Rákóczi külföldi összeköttetései, az udvarában állandóan tartózkodó idegenek, főkép franciák, stílusosabbá, európaiabbá mélyítették a magyarországi zenekultúrát. A fejedelem és fővezére, gróf Bercsényi Miklós, együttesen tartottak zenészeket. Az iratok,4

főkép Körössy György, a fejedelem kincstartójának feljegyzései6

elég részletesen tájékoztatnak. Körössy még „Bercsényiné asszonyom muzsikusairól" is tud. Rákóczinak tábori muzsikusai voltak, Bercsényinek udvari zenészei. Az okmányok csak az udvari zenészek nevét említik, ez a lajstrom így csonka, belőle nem lehet és nem is szabad következtetni az együttes formájára, mely, mint külföldön, változó volt, de lényegében ugyanaz maradt. Különösen vigyáznunk kell az irodalmi források adataira, ha belőlük nemcsak művelődéstörténeti, de technikai következtetéseket, kivált orkesztrális megállapításokat, akarunk levonni. A költőt a szakszerű tudás hiánya és fantáziája el-1 Leopold Mozarts Notenbuch seinem Sohne Wolfgang Amadeus zu denen siebenten Namenstag (1762). Zur erstenmale veröffentlicht von Hermann Albert. L. a IV. Suite Trompetenstückjét. 2 Bubics—Merényi : Herceg Eszterházy Pál nádor. Budapest, 1895. 196. 1. Énekek, Táncok s Nóták száma az virginán kit tudok verni. 3 A hadi zene történetére adatokat találhatunk még Wasiliewski : Geschichte der Instrumentalmusik im XVI. Jahrhundert. Leipzig, 1878 és Henri Lavoix : Histoire de l'instrumentation. Paris, 1878. c. művében. 4 Archívum Rakoczianum VIII. к. 374. és 412. 1. 5 Thaly : Különfélék Körössy György feljegyzéseiből. 1707— 1708. Századok, 1888.