Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[85] BAROKK ZENE ÉS KI rUC NÓTA. 549 sodorja a valóságtól. íróink élnek is a költői szabadsággal, sem az együttes összetételében, sem mennyiségében nem korlátozzák képzeletüket. A valóságban a magyar hangszeregyüttes nem mutatott rendkívüli alakulatot s a nyugati minták után igazodott, improvizált jelleggel, mint külföldön is a kisebb orkeszterek. Az egykorú francia kútfők bizonysága szerint a táncmuzsika megszólaltatása elsősorban a hegedűk feladata volt. A kuruc uraknak is hegedűsök húzták a talp alá valót.1 Guillaume Dumanoir, joueur de violon du Cabinet de sa Majesté mondja, hogy Itáliában, Németországban, Hollandiában és másutt legnagyobb uraságok hegedülnek s nem eshetik mulatság e csodálatos hangszer nélkül.2 A hegedűk (dessus, haute contre, taille, basse, quinte) domináltak, a többi hangszer szerepe még csak instrumentális, de nem orkesztrális. Jellemző a koncertáló csoportok szembeállítása. A tábori zenészek,és udvariak, kölcsönösen kiegészítették egymást. Sokszor együtt játszik a két zenésztrupp. Bercsényi szolgálatában hét zenész állott, akik rendesen Ungváron tanyáztak, de elkísérték gazdájukat Kassára, Murányba, Bajmócra és máshová.3

Az iratok két ízben szólnak zenészekről. Muzsikások Asztala : Cédron uram, cimbalmos, Suffay, táncos, Jankó, orgonista, két német. Később részletezőbb a feljegyzés : Cédron Imre karmester, Suffay, Jankó muzsikus, Hans, Michel, Joseph cimbalmos, discantista. A táncost már Szamosközy említi Báthory Zsigmond udvarában (a paduai Babtista Balaran saltator insignis).4 A discantista, az énekes, a kor szokása szerint igen kedvelt az udvarokban. Bethlen Gáborról tudjuk, hogy olasz discantistát hozatott.5

A Bercsényié is aligha lehetett magyar. Thaly azt hiszi, hogy az énekes magyar vitézi dalokat adott elő.6

Magyarországon 1 Lásd Pierre Trichet kéziratos Traité des Instruments-jét a párisi Saint Geneviève könyvtárban 1674-ből (F° 109 vo) — Mènetrier : Des Ballets anciens et modernes. Paris, 1682. 2 Le mariage de la musique avec la danse (1664). J. Gallay kiadása. Paris 1870. 3 Thaly : A szókesi gróf Bercsényi-család. II. к. Budapest, 1887, ismertetve az ungvári vár berendezése és leírása a kamarai bizottság leírása alapján. Thaly említ lantocskákat tokjaikkal (259. 1.), L. még III. к. (1892) 197. 1. 4 Szamosközy István történeti maradványai IV. k. (Mon. Hung. Hist. Script.) Kiadta Szilágyi Sándor. Budapest, 1876. 76. 1. 5 Szilágyi S. : Levelek és okiratok Bethlen Gábor utolsó évi történetéhez. Történeti Tár. 1887. 6 Archívum Rakoczianum. VI. k. 506. 1. — Ugyanott Bercsényi levele.