Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[83] BAROKK ZENE ÉS KTTRUC NÓTA. 503 einem keuschen reinem Ehebett erzeuget." A különböző rangfokozatok közül nevezetes az Oberhoftrombeter, melyből kettő volt az egész római császárságban.1 A trombitás a kisebb fejedelmi udvarokban egyúttal H of cammer és Reisefourier. A követeket audienciára kíséri, urának, ha úton van, szállást csinál, ebédnél felügyel a személyzetre, lovas hírvivő. Templomi szolgálatban, Capelleben és Cammermusikban (musique de chambre du Roy) is részt vesz. Néhol erdész vagy irnoktisztséget is ellát. Kötelessége jelezni, ha a fejedelem ülésbe megy, ünnepségen, lovagjátékon, temetésen zenekíséretet szolgáltatni. Csupa olyan funkció, melyről gyakran megemlékeznek a magyar történelmi kútfők. A trombitás délben és este asztali hivást fúj ,,Zur Tafel blasen mit schmetternder Zunge nach Art eines Feldstückes", kiválóbb művészeket megkíméltek ettől, hogy ne rontsák ajaktechnikájukat. Étkezés alatt biciniumot vagy triciniumot fújtak. A németek különösen kedvelték a Fanfare-t, „bey allerley Gallatagen", trombitákra és dobokra. Ali Intradából, melyet tus követ, „wenn grosse Herrn bey der Tafel zur Gesundheit trinken." Rövid fantázia akkordokból és futamokból. A Tafelsonate-ról külön szólunk. A trombitás legfontosabb szerepe a Clarinblasen, Bachnál és Hándelnél is gyakran találkozunk vele. A clarinszólam megfelel a discantnak, a kétvonalas oktávában mozgó dallamnak. Nagyon nehéz, sok gyakorlást követelő, magas fekvésű játék, melyhez erős befúvás, jó tüdő, alkalmas fogsor és ajaktechnika szükséges. Nagy szerepe volt a Prinzipalblasen-nek. Az egész trombitáskórust vezeti a Principal oder Haupttöne-vel. A német trombitás játékmódjában is a franciát követi. A játékmód alapja a manier, mely kétféle. Setzmanier, ez a komponista által előírt és ütembe osztott. A Spielmaniert a játszó rögtönzi, csak jelek utalnak reá. A dallam barokk ékesítésére szolgál. A német trombitás műsorán csakúgy, mint a francia vagy olasz trombitásén, táncok szerepeltek : Menuet, Polonoise, Angloise, Gavotte, Bourrée stb. A trombita és a trombitairodalom népszerűségét bizonyítja átiratok sokfélesége, kivált a virginál és cembaloirodalomban. 1 A trombitások jogi helyzetéről : Christianus Bantzland aus Torgau : De buccinatoribus eorumque jure. Jena, 1711. — Johannes Friedrich Scheid : Dissertatio de jure in musicos singulari germanos, Jenae, 1738. — L. még Freiherr von Marschalk : Die Bamberger Hofmusik. Bamberg, 1885. 39. 1. Die Aufdingung der Trompeterscholaren bei den Prinzipal oder Lehrprintzen. — Hermann Eichborn : Die Trompete in alter und neuer Zeit. Leipzig, 1881. — Művelődéstörténeti összefoglalás : H. J. Moser : Geschichte der Musik. Berlin, 1920. I. k. 1. 2*