Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[75] BAROKK ZENE ÉS KI RUC NÓTA. 549 ményt jelentettek,1

A magyar zene gyöngyei című gyűjteményében írja ugyan, hogy „mikor Rákóczi ifjú nejével bevonult Eperjesre, a híres Barna Mihály, akkori leghíresebb cigányzenész, Cin ka Pannának, nagyatyja, udvari muzsikus lett Rákóczi udvarában." Fáy állítása valamilyen régi szájhagyomány feljegyzése, mely többször felbukkan Thalynál és Káldynál. Jókai volt az első,, aki Cinka Pannát Rákóczi korába helyezte „Szeretve mind a vérpadig" című regényében. Jókai fantáziája szavára hallgat, mikor Reményi Ede kedvelt dala, a Repülj fecském szerzőjének Rákóczit mondja és Jókainál „a hajdúság a tárogató cikornyás zenéje mellett verbunkost jár" a napoleoni századforduló népszerű táncát. Jókai lehetett a forrása Hubay Jenőnek, mikor azt az állítást kockáztatja meg, hogy „II. Rákóczi Ferenc udvarában egy nő vezette a zenekart : Cinka Panna, ki szintén országos hírnek és közkedveltségnek örvendett."2

Az imént idézett egykorú osztrák forrásból tudjuk, hogy Cinka Panna а XVIII. század elején született és 1772-ben halt meg,3 tehát semmiesetre sem lehetett udvari zenésze, vagy éppen zenekarvezetője (?) a fejedelemnek. Míg Hubay túlszárnyalja Káldyt is Liszt cigányromantikájának nyomdokait követő állásfoglalásával, Bartók Béla az ellenkező szélsőségbe csap át.4

Bartók a sokrétű és egymással szervesen összefüggő magyar dallam organizmusából kiragadott egyetlen réteget, a parasztdalt vizsgálja, melynek kizárólagossága, primitivizmusa, önmagában sem régiséget, sem „fajtisztaságot" nem bizonyíthat. El akarja vitatni a cigányok félezeréves kapcsolatát a magyar zenével, történeti szerepüket a különböző, de egyforma hatóerejű elemekből összerakódott magyar frázis kiformálásában, kidíszitésében. Bartók, aki nem ismeri Beatrix csepeli lantos cigányait,5

II. Lajosnak a kelenföldi lóversenyen muzsikáló cigányait,6

a hat-1 Ujfalussy Mihály : A Felső Magyar Országi Musika Egyesületnek megismertetése. Tudományos Gyűjtemény. 1831. I. k. és 1832. IV. k. 2 Lukács Gy. : A magyar művelődés története. Budapest é. n. Hubay J. : A magyar zeneművészet mai helyzete európai viszonylatban. 3 L. u. о. a chronostichont Cinka Panna életéről, sírfeliratát etc. 4 Cigányzene ? Magyar zene ? Etnográfia 1931. — V. ö. : az ugyanezen évi Hegei nemzetközi zenetörténeti kongresszus értesítőjében (II. Congrès de la Société International de Musicologie) a kongresszuson tartott előadásomat : La question tzigane-hongroise au point de vue de l'histoire de la musique. Nashdom Abbey 1931. 6 Nyáry : A modenai Hyppolit-kódex. Századok, 1874. 6 Fraknói : II. Lajos számadáskönyvei. Magy. Tört. Tár (1877) 22. k. (1525 máj. 3.)