Századok – 1933

Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529

53 Г. BOTÁR IMRE. [64] Bona lengyel királynéval, Izabella anyjával kapcsolatban ír : ,,Ha ilyenek és hozzá hasonlók kormányozzák a keresztény országokat — mit mondhatnánk ugyanis jobbat a franciák­ról, spanyolokról, németekről, angolokról — csodálkozzunk-e, ha a hatalmas Isten a föld uralmát az ellenségnek (t. i. a töröknek) adta?"1 Tehát elégedetlen az egész keresztény világ erkölcsi állapotával, nemcsak Magyarországéval. Erkölcsi szempontból hibát talál mindenütt, minden országban, mindenik párton — ez egészen más dolog, mint politikai párt­állása. Ő, mint az udvarban élő főúr, ismerte vagy ismerni vélte megfigyeléseiből s a pletykákból a királyok, főpapok, főurak magánéletének gyengéit is s megörökítette az utókor számára. Forgách egyik bírálója2 pártatlansága jelének mondja, hogy bár János Zsigmond jótevője volt, befogadta országába és fényesen megjutalmazta, mégis feltárta müvében hibáit. E felfogás cáfolatául szolgál először az a körülmény, hogy Ferdinánd ugyancsak jótevője volt s mint láttuk, attól is megtagadott művében minden katonai és államférfiúi képes­séget — mert műve írásakor már más párton volt. Éppen így következik János Zsigmond sötét jellemzése Forgách párt­állásából. Mikor ő művét írta, két, egymással mereven szem­benálló, egymást gyűlölő párt állt fenn Erdélyben : a Békés Gáspár és Báthory István pártja. János Zsigmond Békést, pártolta utolsó éveiben, Forgách már akkor s később is Báthory híve volt. Élet-halál harc volt ez, nemcsak afféle udvari ármánykodás, intrika. Forgách exisztenciája, esetleg élete is kockán forgott a másik párt győzelme esetén. Nem csoda, hogy Forgách valósággal izzó gyűlölettel beszél Békés­ről,3 akárcsak annak idején Delfinóról. S mint akkor Delfino pártolása miatt nem tudott Miksának megbocsátani, most Békés politikájának pártolása miatt János Zsigmondtól tel­jesen elhidegült. A róla adott sötét jellemzésnek4 ellene mon­danak a tények, amelyeket ő maga is közöl művében. Pl. több­ízben elismeri és dicséri János hadiérdemeit ;5 diplomáciai sikereiről is megemlékezik, mikor János Zsigmond Szolimán táborában jár, ezt mondja róla : Senkit sem fogadott a szul­tán nagyobb nyájassággal és tisztelettel6 . . . Általában 1 í'orgách i. m. 179. 1. 2 B. Szabó L.: Ghimesi Forgách F. évkönyvei, 176. I. 3 Forgách i. m. 460. 1. „Minden halandó köziil a leggonoszabb, kegyetlenségre s minden gazságra hajlamos ..." 4 Forgách i. m. 459—463. 1. 5 Forgách i. m. 277, 279, 369, 370. 1. 6 I. m. 317. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom