Századok – 1933

Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529

[65] FORGÁCH FERENC EMLÉKIRATAINAK KRITIKÁJA. 531 művében azokról a kortársairól nyilatkozik kedvezően, akiknek politikai szereplése nem keresztezte Forgách útjait. Mecskey István és Thury György vitéz katonák voltak, de a királyi tanácsban s az országgyűlésen nem igen szerepeltek, róluk szokatlanul melegen emlékezik meg a különben szigorú történetíró.1 Ellenben jellemző Forgáchra, ahogyan Zrínyi Miklósról, a szigetvári hősről megemlékezik. Zrínyi mint horvát bán, az országnak egyik vezető politikusa volt, akivel Forgáchnak személyes természetű összetűzése volt az 1563-i pozsonyi országgyűlésen. Ezért még világhírű hőstette után sem engesztelődik ki irányában és szokásos epés megjegyzéseit róla se hallgatja el. Csakhogy a Zrínyire szórt vádpontjai közül sok az alaptalan, éppúgy, mint az idáig tárgyalt többi politikusról felhozottak közül is.2 Fontosnak tartom még megemlíteni azok számára, akik a belső bizonyítékokkal nem elégszenek meg, Sörös Pongrác megállapításait a műnek azon kézirati példányáról, amely Forgáchnak tulajdona volt. Sörös értekezéséből kiderül, hogy Forgách már kész művét is még egyszer átjavította, átdolgozta s ez az átdolgozott mű került később kiadásra. Tehát egységes felfogás húzódik végig rajta az átdolgozás után. „Gyakori Forgáchnál az a csekély, de fontos változtatás — mondja Sörös3 — hogy a mieink helyett a császáriak, a mi seregünk helyett a császári sereg lesz". Nyilvánvaló ebből, hogy ezzel a javítással megtagadta a közösséget a Habsburg-házzal s azzal való szembenállását akarta kifejezni. 1 71. és 520. 1. 2 Kimutatta Barabás S. : Zririyi M. életére vonatkozó okiratok. Budapest, 1898, I. к. X. s köv. 1. 3 Sörös P.: Forgách kortörténelmének pécsi kézirata. Pannonhalmi évkönyv 1913/14. évf. 125—135. 1. Kiadásért felelős : Botár Imre. 20 381. — Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest VIII, Múzeum.körút 6.