Századok – 1933
Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529
542 BOTÁR IMRE. [02] Sok igazság van abban is, amit Oláh Miklósról ír : Mindenki sérelmesnek találta, hogy minden magas méltóság ezé volt, hogy méltatlanul sok ember méltóságát elfoglalta.1 De azért, hozzávéve, hogy általában semmi jót sem mond róla, itt is kirí a leplezetlen gyűlölet. Magának Miksának jellemzésére csak a következőket idézem művéből : Midőn nyilvánosan és magánúton figyelmeztették az esküre, amelyet választásakor tett, így szólt : Gyakran szememre hányják az esküt ; de meglátjátok, hogy fel fogom menteni magamat az eskü alól. Azt is szokta mon- * dani, hogy csak a dicséretreméltó törvényekre esküdött ; s csak azok dicséretreméltók, amelyek előtte olyanoknak látszanak s nem azok, amelyek a népnek tetszenek, továbbá, amelyek régiségüknél fogva a királyok előtt mindig szentek és sérthetetlenek voltak.2 Nem tudjuk eldönteni, hogy hiteles-e Forgáchnak ez a tudósítása, mert más források Miksa ilyen nyilatkozatairól nem szólnak. Ellenben Forgách művének az a része, amely a Dobó— Balassa-féle összeesküvésről szól, más források alapján ellenőrizhető s így megítélhetjük Forgách módszerét. Forgách az összeesküvést egyszerűen ignorálja s az ügyet úgy tünteti fel, mint az udvartól s a magyar kamarától közösen kigondolt ürügyet arra, hogy a Pei'ényi-féle javakra áhítozó Dobó Istvánt el lehessen tenni láb alól.3 Károlyi Árpád Velence bécsi követe, továbbá a portai követek jelentései alapján megállapította Forgách tagadásával szemben, hogy az összeesküvés, ha csak kezdetleges alakban is, de létezett.4 Sőt azt is bebizonyította, hogy az összeesküvésben Forgáchnak magának is része volt. Forgách szerepét ez ügyben két levél említi. Az egyik egy ismeretlennek, valószínűleg Trautsohnnak, Miksa udvarmesterének Forgáchhoz 1570-ben intézett levele. Trautsohn ebben emlékezteti Forgáchot Ferdinánd kegyeire s megemlíti, hogy oly levelek vannak ő felsége kezében Forgáchtól, amelyekben ő többeknek a királytól való elpártolást javasolja s veszélyes bujtogató gyanánt mutatja be magát.5 hogy Delfino mint pápai nuncius rendkívül fontos közvetítő volt a tridenti zsinat idejében a pápa és a bécsi udvar között (268— 69. 1.). Már Ferdinándnak kedvelt embere volt, IV. Fiústól a zsinat befejeztével megkapta a bíbornoki méltóságot (570. 1.) érdemes szolgálatai elismeréseül. 1 Forgách i. m. 254. 1. 2 Forgách i. m. 375. 1. 3 Forgách i. m. 417. 1. 4 Károlyi Á.- A Dobó—Balassa-féle összeesküvés, 17—18. 1. 6 Károlyi i. m. 112. 1.