Századok – 1933
Pótfüzet - MORAVCSIK GYULA: III. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után 518
[39] III. BÉLA ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM. 519 Bálint, aki III. Béla beavatkozása mögött mélyebb okokat lát, azt írja : ,,A görögök azt beszélték, hogy Béla a császári trónra vágyva indított hadat, de az események megcáfolták a híresztelést."1 A források tudósításainak gondos összevetése és a körülmények mérlegelése azonban arra az eredményre vezet, hogy e híresztelésnek mégis volt alapja. A Mánuel halálát követő zavaros események következtében egy időre valóban felcsillant III. Béla előtt annak a lehetősége, hogy Mánuel nagy koncepciója, a görög-magyar únió gondolata valóra váljék. Meg is tett mindent, hogy az adott helyzetben e tervet megvalósítsa, de a bekövetkező események meghiúsították törekvéseit. Béla herceg fiatalon, alig 13—14 éves korában került Bizáncba. Miután Mánuel császár korábbi fegyveres kísérletei a Magyarország feletti uralomért kudarcot vallottak, 1163 őszén Georgios Palaiologost követségbe küldte a magyar udvarba. A tárgyalások eredményeként létrejött a megegyezés. amelynek értelmében Mánuel felajánlotta Béla hercegnek leánya, Mária kezét s ezzel a bizánci trón örökösévé tette, viszont a magyar udvar átengedte neki Béla atyai örökségét, a horvát-dalmát hercegséget. A bizánci követség a császári udvarba vitte Bélát, ahol az Alexios nevet vette fel és despotes-i rangot kapott.2 Nemsokkal utóbb nagy ünnepségek közepette ment végbe Konstantinápolyban a Blachernai templomában Béla-Alexiosnak és jegyesének Máriának a bizánci birodalom trónörököseivé való proklamálása.3 Béla, aki természetesen Bizáncban áttért a görög egyházba, az 1166. évi konstantinápolyi zsinaton mint a császár veje vett részt.4 Az 1164—67. évi hadjáratokat Mánuel már Béla herceg nevében, az ő érdekeinek védelmezése címén vívta III. István ellen, aki a megegyezés ellenére újra fegyverhez nyúlt.5 Mánuel akkor, amidőn Béla herceget udvarába hívta s örökösévé tette, nem politikai játékszerül tekintette őt, hanem benne valóban azt a személyt látta, aki a sok sikertelen kísérlet után politikája vezérlő motívumát, a régi római világbirodalom visszaállítását a görög-magyar únió 1 Hóman(—Szekfű) : Magyar történet I. 416. 2 Kinnamos, ed. Bonn. 215.; v. ö. F. Chalandon : Les Com-nène II. Jean II Comnène (1118—1143) et Manuel I Comnène (1143— 1180), Paris, 1912. 475—6. 3 Niketas Akominatos, ed. Bonn. 147, 179. 4 Migne : PG. 140. c. 252 C. 5 Kiimamos 217—8; Akominatos 167.
