Századok – 1933

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 38

50 DOMANOVSZKY SÁ.NDOR. hatás alatt állott,1 s ez érvényesült bizonyára nem csak az írásban, hanem a nyelvben is. Erre vonatkozólag még hosszú tanulmányokra lenne szükség, hogy megbízható következtetésre jussunk. Ilyenek hiányában kénytelen vagyok a stíluskritikai bizonyítékokkal tárgyi bizonyítékot szegezni szembe. Anonymus az oroszokat következetesen rutheni néven nevezi, ismeri az orosz fejedelemségek közül Kievet, Halicsot, Lodomériát és Szuzdalt, de ha Oroszországot akar mondani, azt írja : Ruscia que vocatur Susdal. Az erre vonatkozó helyek : c. 7. : Nec labores hominum comederunt, ut mos erat eorum, sed carnibus et piscibus vescebantur, donee in Iiusciam, que Susdal vocatur, venerunt. Ugyanott : Et sic Almus dux cum omnibus suis venientes ter­rain intraverunt Ruscie, que vocatur Susdal. c. 10. : Tunc duces Ruthenorum, scilicet de Kyeu et Susudal, ut ne de sedibus suis expellerentur, filios suos obsides dederunt Almo duci . . . Legyen szabad e helyek jelentőségének kiemelésére kitérnem az orosz fejedelemségek és a nagyfejedelemség fejlődésére, főleg a XII. században.2 Kljucsevszkij kitűnő orosz történetének3 első kötete beható alapossággal tárgyalja e kor evolúcióját. Fejtegetései­ből világos, hogy az oroszoknál eredetileg az apa halála után a közösség fölbomlott s a legidősebb fiú előjogai is csak imitt-amott, elvétve és halaványan érvényesültek. Az uralomban minden generációval új feldarabolódás követ­kezett be.4 Szorosabb rend csak Jaroszlav halálával (1054) alakult ki. Az ő rendelkezésében fiainak születési sorrendje és a tartományok gazdasági jelentősége volt az irányadó szempont. Fiaihoz intézett intelmeiben azonban közülök a legidősebbet jelölte ki, mint ,,aki ő helyette van" s a többit vele szemben engedelmességre intette.5 Ezzel lépett életbe a szeniorátusi rend. Minden halálesettel az uralomban 1 Hajnal István : írástörténet az írásbeliség felújulása korából. 1921. 2 Minthogy oroszul sajnos, nem tudok, az orosz irodalomról Hodinka Antal és Kossányi Béla barátaim tájékoztattak, akiknek ezért hálára vagyok kötelezve, különösen, hogy egyes forráshelyeket részemre kikerestek, lefordítottak és fölvilágosító magyarázatokkal kísértek. 3 A német kiadást használtam : W. Kliutschewskij : Geschichte Russlands. I. köt. 1925. 4 Id. mű I. 169. 1. 5 U. о. I. 171—172. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom