Századok – 1933

Szemle - Nagy Miklós: Az országgyűlés könyvtárának katalógusa. I–II. Ism.: Török Pál 476

476 SZEMLE. levéltárról közöl a Minerva tájékoztató leírást. Különösen örömmel üdvözölhetjük a nagyszámú, eddig alig ismert egyházi levéltár bekapcsolását. Az ismertetésekből tájékoztatást nyerhetünk az egyes levéltárak kialakulására, összefüggő tartalmi sorozataira, gyűjteményeire, letéteire, a legrégibb ügyirat vagy oklevél keltére s arra, hogy az iratokhoz vannak-e iktató és egyéb irattári segédkönyvek s hogy a levéltár a közhasználat rendelkezésére áll-e ; a kutatónak tehát a rövid ismertetések is hasznos gyakorlati útbaigazítást nyújtanak. A meghatározott elvi keretek között is kitűnnek szabatosságukkal — csak példaként kiemelve — a Kecskemét város és Sopron vármegye levéltárairól közreadott ismertetések. A jövőben, a Minerva további kiadásaiban már nem fog nagyobb nehézséggel járni közhatósági és egyházi levéltáraink ismertetéseit újabb és újabb pótlásokkal minél teljesebbé tenni. Az első vállalkozás gyakorlati tudományos eredményei s a köztudatban is gyökeret verő népszerűsége után a jövőben az adatgyűjtő bizonyára a levéltárfenntartók és kezelők részéről is teljes megértést és támogatást fog tapasztalni. Előbb-utóbb gondolni lehet a magán- (egyesületi, társulati, családi stb.) levéltárak bevonására is úgy, hogy a Minervában végül az ország teljes levéltárkatasztere foglalna helyet. Megnyugtató lenne, ha ez a munka továbbra is a szerkesztő Pasteiner s az adatgyűjtő Kossányi kezeiben volna letéve, akik talán arra is módot találnának, hogy a bővülő levéltár-kataszter a Minerva keretében önálló egységben, vagy legalább is külön csoportosításban jelenjen meg, ami a magyar történetkutató mindennapos kézikönyvévé válandó kataszter áttekintését és kezelését véleményünk szerint elősegítené. Szabó István. Az országgyűlés könyvtárának katalógusa. I. Közjog és közigazgatási jog 1866—1928. Dr. Panka Károly ós dr. Trócsányi György közreműködésével szerk. dr. Nagy Miklós. Budapest, 1929. 8° LXIV. 517 1. — II. Közgazdasági és pénzügyi irodalom. Dr. Trócsányi György és dr. Spóner Ferenc közreműködésével szerk. dr. Хаит Miklós. Budapest, 1932. 8° LXXVI. 1335 1. Szegényes bibliográfiai irodalmunkban nagy ürt van hivatva pótolni ez a katalógus. Támogatni fogja a parlamenti könyvtár kutatóin kívül általában tudósainkat, mert a minuciózus gonddal megtervezett szakelrèndezésben föllelhető címek megadják a tárgyi katalógust, mégpedig éppen a legmodernebb irodalomról, amely szegényesebben dotált többi könyvtárunkból jobbára hiányzik. Az igen szép történelmi anyag ugyan csak egy későbbi kötetben kerül feldolgozásra, azonban a jog-, gazdaság- és pénzügytörténetet már a megjelent kötetek tartalmazzák. Erre a beosztásra is vonatkozik a szerkesztő könyvtárigazgató mentegetőzése, hogy t. i. „egyesek talán fönn fognak akadni azon, hogy közgazdasági szakban fognak találni" olyan műveket, amelyek más szakokba inkább illenének. Kákán csomót kereső nálunk is akad, a mentegetőzés tehát nem mondható teljesen fölöslegesnek, az aggodalmaskodással szemben azonban mi a kutatók főkövetelményét hangoztatjuk : legyenek meg a legszükségesebb modern munkák és legyenek ezek a katalógus alapján megtalálhatók. A parlamenti könyvtár állományáról csak elismeréssel lehet nyilatkoznunk, a katalógusban pedig a szakbeosztáson fölül a betűrendes mutató .garantálja a könyvek föllelhetőségét, így a kutató főkövetelménye teljesítve van. A bibliográfust, ha a szakbeosztásban esetleg tévedésre bukkan, egyrészt az a régi igazság fegyverzi le, hogy alig van könyv, amelyet teljes joggal ne követelhetne magának két-három rokonszak, másrészt az a meggondolás, hogy a parlamenti könyvtár