Századok – 1933

Szemle - Vándor Gyula: Olaszország és a magyar romantika. Ism.: Halász Gábor 468

468 SZEMLE. pedig különösen híressé tették. Egyik legragyogóbb példánya a XVIII —XTX. századforduló protestáns pap-tanár tudósainak, egyike azoknak, kik a maguk magas európai színvonalukkal el-elfeledtetik korukbeli közműveltségünk visszamaradottságát. Sipos elsősorban matematikus volt s mint ilyen, a legkiválóbbak sorában foglalhat helyet előkelő külföldi kritikák szerint is. W. könyve főként matematikai munkásságát tárgyalja. Műveit részletesen ismerteti s igen jól tette, hogy a bőséges német kivonatban is {erjedelmes helyet foglal el ez az ismertetés. Az életrajzi adatokat nagy szorgalommal, utánajárással gyűjtötte össze és részletesen tárja elő. A szellemi kép, mind Siposé, mind koráé, már fogyatékosabb és nem a modern eszközökkel rajzolt, de a munkát csak dicséret illeti meg a magyar tudománytörténelmi adatközlések sorában, melynek bővülését nem szorgalmazhatjuk eléggé. Joó Tibor (Szeged.) Közi-Horváth József: Alexovies Vazul, a legnagyobb pálos szónok. Győr, 1930. Szerző kiadása. 8° 56 1. A kutatás csak legújabban fordult a magyar hitszónoklat e kiváló alakja felé s ennek oka az, hogy a liberális történetszemlélet lenézte a felvilágosodás apostolainak, Kazinczynak, Vereeghynek szellemi ellenfeleit. Pedig ez a görögkeleti szerbből jött pálos szerzetes a legérdekesebb alakja a katholikus egyház szellemi visszahatásának. Egész lelkét, tudományát, hite szolgálatába állította s mint minden kor hitszónokain, az ő művén keresztül is érezni lehet a kor szellemi lüktetését. Nem utolsó sorban érdekes és értékes jóízű, eleven magyar stílusa : érezhető, hogy a néphez beszélő hitszónok közvetlen hatásra törekedett. Hevességét talán szerb származása magyarázza. A francia felvilágosodás magyar szellemi hatásáról írott könyvemben rámutattam Alexovies irodalmi és történelmi fontosságára. (Szerző figyelmét úgy látszik elkerülte a Klebelsberg-Emlékkönyvben néhány pótlólag közölt adatom, 528. 1.) K.-H. összeállítja életrajzát, (melyben meglehetős hiányok mutatkoznak) és ismerteti műveit, eszméit, harcait. Érdekes adata, hogy Alexovies is, mint mások, Pécsről indultak ki, ahol úgy látszik, e korban a hitvédelemnek erős központja alakult ki. A bölcseletet Pápán sajátította el, a teológiát azonban Pécsett tanulta. Itt Virág Benedek is tanítványa volt. A szerző Alexovies gondolatainak, műveinek analízisénél nem végzett önálló munkát, de jeles érdeme, hogy személyi adatait összeszedte és ha nem is kritikai, de legalább is egységes képet nyújtott a magyar Pantheonból kifelejtett íróról, kinek munkásságát Császár Elemér, a Verseghy-életrajz írója, még Verseghy iránti gyűlöletre és irigységre vezeti vissza, holott nyilvánvaló, hogy Alexovies az orthodoxiának éppoly meggyőződéses híve volt, mint Verseghy a felvilágosodásnak. Eckhardt Sándor. Vándor Gyula : Olaszország és a magyar romantika. Pécs, 1933. 8°, 105 1. V. szerencsés gondolattal a közvetlen hatásokon túl az olaszokról formált magyar köztudat változásait mutatja be, részletesen kiterjeszkedve a fényes mult, az opera, a művészetek, a szenvedélyek, az olasz táj és az olasz jellem szinte a legutolsó időkig állandósult sablonjainak romantikus kialakulására. A nyilatkozatok, benyomások, ítéletek tömegének érdekes tanulsága : a nemzetek egymásról alkotott képe végtelenül elnagyolt és végtelenül szívós. Jellemző például, hogy az olaszokban csak antikvitásértéket becsülő kortárs magyarság a Risorgimento jelentőségét képtelen volt meg látni, csak 1848 sorsközössége hozott itt változást. A romantikára annyira jellegzetes délnosztalgia a mi reálisabb íróinkra is hatott,