Századok – 1933

Történeti irodalom - Horváth Constantinus: Johannis Lemovicensis (abbatis de Zirc 1208–1218) opera omnia. I–III. Ism.: Heilig Konrád 445

450 TÖRTÉNETI IRODALOM. kező fejezetben nyernek igazolást, hol Johannes életét alapos vizsgálatnak veti alá, nagy tudományos apparátussal bizonyítja be Bakony és Zirc azonosságát s Johannes forrásait és egyéniségét vázolja. Ezután Johannes műveinek kéziratairól számol be és helyesbítéseket közöl a saját kiadásához, valamint a Morale somnium Pharaonis régi editiójának variánsaihoz (60*. 1., a bécsi Nationalbibliothek 526. számú kódexe, — H. mindig Archívum Statusról beszél — a XIV. s nem a XIII. századból való). Johannes munkáinak kritikai áttekintése után következnek azután maguk e művek, mindegyik előtt rövid bevezetéssel. A kiadás módja ellen, sajnos, van egynéhány kifogásunk. H. mindig csak egy kéziratot vesz figyelembe és a szöveget a szavak mai írásmódja szerint közli ; ez az eljárás ma már elavult .A Johannes által explicite megemlített bibliai helyek összeállításától eltekintve, melyet H. befejezőül ad, hiányzik az idézetek megjelölése is. Az ortográfiát illetőleg H., sajnos, nem követi szigorúan vezérelvét : így mendatiit ír mendacii helyett (I. 71.), háromszor is efficatia-t efficacia helyett (I. 16.), castrimargia-t gastrimargia helyett (I. 78.), Henichis Henicha-t ennychis ennycha helyett (III. 10.), ceditur-t caeditur helyett (III. 27.), ethra-t aethra helyett (III. 111. 11.). Ez a módszer lehetetlenné teszi pl. azt, hogy Johannesünk latinsága grammatikájának az ortografiájáról szóló fejezetét megszerkeszthessük. A középkori héber nyelv kutatója pl. nagy hálára van lekötelezve H. iránt, hogy, ha akarata ellenére is, de legalább közli a héber betűk hibásan megadott neveit, melyeket aztán a II. köt. 15.* lapján helyesbít. Ezek a hibák jelentősek a textus receptus párizsi keletkezésének kérdését illetőleg, továbbá arra vonatkozólag, hogy Johannes a Harding István-féle cisztercita szöveget követi-e stb. Mindezekre a kérdésekre Johannes művei kéziratainak újabb megvizsgálása nélkül nem tudunk válaszolni. Az explicit-bibliaidézetek gyűjteménye és a görög és héber szavak magyarázata a kiadás végén minden bizonnyal igen hasznos, — mi van azonban pl. a Morale somnium még számosabb kifejezetten meg nem jelölt bibliai idézetével, mi a 2. levél (III. 94.) liturgikus-bibliai bevezetésével, ami föltétlenül hozzátartozik ez irat megértéséhez ? Az új ismeretek mily tömegét jelentené a kiadást használó számára a nem-bibUai eredetű idézetek és források meghatározása, pl. az a megállapítás, hogy a Tullius idézetek nagyrésze a pseudociceroi retorika Ad Herenniumából való ! Itt felsorolok néhány verifikált idézetet : I, 5 : Cicero de officiis I, 22 ; I, 29 : u. a. 3, 64 ; I, 66 : Varró sent. 64, nem pedig Seneca, mint Johannes mondja. Meg nem nevezett források : I, 78, 9/10 : Gergely, regula pastoralis I, 1 ; I, 82, 21/22 : Ágoston confessiones I, 1 ; II/III : az említett Remigius ennek Interpretatio nominumja, amely Beda művei között nyomatott ki, amire vonatkozólag Johannes tanúsága, mely megerősíti egyes könyvtárkatalogusok adatait, igen fontos. III, 50, alulról 12/13 egy templomi imát tartalmaz ; a Morale somnium egy helyen a húsvét szombati exsultetet használja fel. H. kérésének, hogy ,,alia