Századok – 1933

Történeti irodalom - Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Ism.: Kring Miklós 451

TÖRTÉNETI IRODALOM. 451 benevolus lector facile ipse corriget" is eleget kívánunk tenni. I, 3, 9 : imitant helyett intrant olvasandó ; I, 21, 29 : Jona helyett Jonathan ; I, 29, 18 : dignus helyett indignus ; I, 32, 13 : sed ideo helyett secundum illud ; III, 80, alulról 6 : Ennica helyett ethnica ; III, 98, 1 : hyicina helyett hircina ; III, 98, 11 : praelatus 1, potius helyett praelatus vei socius ; III, 101, 1 : mutam novissimam mutis ceteris se praeferre olvasandó. Ezek az apróságok persze nem csökkentik a fáradtságos munkáért H.-nak kijáró elismerést. Annak dacára, hogy Johannes műveiben semmi magyar vonatkozás sincs, mégis vállalkozott irodalmi hagyatékának kiadására s ezzel nem annyira Magyarország irodalomtörténetének, mint inkább a ciszterci-rendnek és a nyugateurópai szellemtörténetnek tett nagy szolgálatot. Ezt az érdemet még másoknak is sok alkalma lenne megszerezni. Így pl. a Pray-kódex tartalmazza Konstanzi Bernold Micrologusát ; aki ezt a munkát összes kéziratainak figyelembevételével kiadná, nagy szolgálatot tenne a nyugateurópai liturgiatörténeti kutatásnak s emellett érdemeket szerezne Magyarország egyik legértékesebb történeti emlékének tudományos feldolgozása körül is. Heilig Konrád (Bécs). Házi Jenő : Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1925— 1931. I. rész. 4. k. 8». L + 430 1., 5. k. XLVI + 430 1, 6. k. XL + 425 1, 7. к. XXXVIII + 465 1. ; II. rész, 1. к. XX + 479 1, 2. к. XII + 492 1. 1552-ben a német nyelvtömb nyugati határáról levelet intézett V. Károlyhoz a középkori birodalom egyik legnagyobb városa, Strassburg. Polgárai védelmet kértek az őket elnyeléssel fenyegető francia veszedelemmel szemben. A császár segítségével — írták — városuk „az egész Rajna folyam erős bástyájává válnék" ; ha most megmenekülnek, készek vagyonukat, sőt életüket a szent birodalom szolgálatában feláldozni. A szent birodalom azonban mit sem akart tudni a „Wille zum Reich" e túlságosan korai megnyilatkozásáról.1 Csaknem ugyanebben az időben az egységes német nyelvterület legkeletibb pontján, Magyarország egyik legnagyobb városában, Sopronban a polgárság a pozsonyi országgyűlésre küldött követeinek érdekes megbízást adott. Mohács évének kínos bizonytalanságában e város is kénytelen volt a kétszínűség politikáját folytatni, ami a jobbára magyar vidék lakosságának körében csakhamar némi ellenérzést s kisebb-nagyobb gazdasági megtorlások alkalmazását váltotta ki. Az utóbbiak kellemetlenek voltak Sopronnak ; de a határszéh magyar város németajkú polgárságának legjobban az érzelmi elhidegülés fájt. Ez az, amit oly jellemzően emelnek ki a követeiknek adott utasításokban, meghagyván, hogy panaszolják el Mária királynénak : „közvetlen magyar szomszédaink becsületünkben sértenek meg bennünket a német katonák miatt, 1 Propyläen-Weltgeschichte, IV. к., 304. 1. 29*