Századok – 1933

Történeti irodalom - Galla Ferenc: A clunyi reform hatása Magyarországon. Ism.: Deér József 437

444 TÖRTÉNETI IRODALOM. désnek gregoriánus megítélése végeredményben a dictatus papae fentebb idézett 12. és 27. pontjaira megy vissza, melyek ismét a clunyi elvekben gyökereznek. Az invesztitura-harc részleteit nem ismerve, G. nem veszi észre a pápa és a magyar király összeköttetéseinek reálpolitikai oldalát sem. Az 1077 május 31-én kelt levél (Reg. Gregor. IV 25, id. h. 339—40) tanúsága szerint Gergely a hozzá feltétlenül hű magyar főpapságon keresztül gyakorolt befolyást a magyar királyra, aki nem sokkal utóbb nyilt szövetségre lépett IV. Henrik németországi ellenfeleivel. 1079 május 25-i levelében már nyíltan felszóhtja Lászlót az országába menekült bajor felkelők támogatására (VI 29, id. h. 441). E levél értékeléséhez tudnunk szükséges, hogy Gergely a canossai jelenettől egészen 1080-ig szinte kínos objektivitással tartotta magát távol az ellenkirályság ügyétől, hogy ezáltal pártokfelettiségét bizonyíthassa és döntőbírói szereplését lehetővé tegye. De látnia kellett ezekben az években már azt is, hogy döntőbíráskodásról csak addig lehet szó, amíg az ellenkirályság fennáll, mert anélkül Henrik végleg erőre kap. A közelebbi és távolabbi érdekeknek azt az ellentétét iparkodott azután a magyar király és a német ellenzék szövetsége révén legalább részben feloldani. На VII. Gergely és általában a clunyi irányzatnak a magyar történetre gyakorolt hatását akarjuk feltárni, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a keleteurópai német hegemónia tervszerű aláásása tette lehetővé Kálmán terjeszkedő politikáját, sőt közvetve a magyar királyság későközépkori hatalmi állását is. Végül beszélni kellene a clunyi reform magyar kutatójának az eszmék és a társadalom egymáshoz való viszonyáról. Történetíróink mindeddig nem tették beható vizsgálat tárgyává a szentistváni és a későbbi törvények társadalmi terminológiájának eredetét. Annyi azonban ma is bizonyosnak látszik, hogy a miles, liber, hos pes, senior stb. kifejezések közvetlenül a karolingkori elnevezésekre mennek vissza, ez a karoling terminológiai pedig nálunk is megtartotta távolabbi eredetének sajátos értéktartalmát. Az említett terminusok legnagyobb részéről ugyanis játszva ki lehetne mutatni a biblikus eredetet és a mélyükön rejtőző ministeriumfogalmat. Az a szemlélet tehát, mely az eredetileg fölülrétegezett szerkezetű magyar társadalmat ezekben a kategóriákban csoportosította, mint gyakorlati magatartás pedig ilyenekbe tagolta, végső gyökerében keresztény jellegű és hivatású, nevelői habitusú. A fejlődésnek ez a jelenségcsoportok szerinti vázlatos áttekintése azt mutatja, hogy a clunyi reform magyarországi hatásának felkutatása sokkal bonyolultabb feladat, mint az, amelyet G. meg akart oldani. Éppen ezért bármilyen örömmel üdvözöljük is az ő eredményeit, a mű címében kifejezett feladat megoldását a jövőtől kell várnunk. Ennek az eljövendő történetírónak azonban több olyan dologra is ügyelnie kell, melyeket G. munkametódusában még