Századok – 1933

Történeti irodalom - Horváth Constantinus: Johannis Lemovicensis (abbatis de Zirc 1208–1218) opera omnia. I–III. Ism.: Heilig Konrád 445

TÖRTÉNETI IRODALOM. 445 nem méltatott kellő figyelemre. Mindenekelőtt a forrásanyag kiválasztására és rendszeres összegyűjtésére. Például VII. Gergely leveleit nemhogy nem Caspar, de nem is Jaffé, hanem Migne kiadásában idézi, ami már több mint egyszerű szépséghiba. Elavult kiadványok használata és az a néhány elnézés, melyre előbb rámutattam, a bírálóban azt a gyanút kelti, hogy G. még azokat a segédeszközöket sem vette igénybe, melyeket a középkori forrásbibliografia mai elhanyagolt állapotában a kutató rendelkezésére tud bocsátani. A forrásanyag rendszertelen felkutatása egy esetben súlyosan meg is bosszulta magát. A munka egyik fejezete a reformeszmék XII. századi sorsával és ezzel kapcsolatban a főpapi székek betöltésének magyarországi gyakorlatával foglalkozik, anélkül, hogy felhasználná III. Sándornak azokat az újabban felfedezett magyar vonatkozású leveleit, melyeket az Ung. Jb. 1926. évfolyamában W. Hóltzmann közölt és amelyek a főkegyúri jog régi történetének ma már nélkülözhetetlen forrásai. Nem látom tisztán G. könyvének és a Magyar Történet első • kötetének egymáshoz való viszonyát sem. Rómán Bálint jegyzetei között hivatkozik G. F.-nek ilytárgyú sajtórakész doktori értekezésére, G. viszont nem a Magyar Történet 1928-ban megjelent első kötetét, hanem szerzőjének egyetemi előadásait idézi. Ha meggondoljuk, hogy az ő tanulmánya 1931-ben jelent meg, akkor még kevésbbé tudjuk ezt a furcsa idézésmódot megmagyarázni. Mutasd meg jegyzeteidet és megmondom, ki vagy : ha a kritikában ez a nem is jogosulatlan szempont érvényesülne, akkor erről a végeredményben hasznos és becsületes munkáról igen súlyos ítéletet kellene mondanunk. G. jegyzetei iskolapéldái annak, hogy hogyan nem szabad idézni. A lapszámok feltüntetésének következményével nem szimpatizál, a művek megjelenési éveit pedig véletlenségből sem közli. A bírálótól semmi sem áll távolabb, mint hogy G. munkájának részértékét, a végzett munka becsületességét és bizonyosmértékű nagyvonalúságát kétségbevonja. Ha mégis az árnyoldalakat hangsúlyozta erősebben, azt csak azért tette, mert meggyőződése szerint több módszertani kultúrával, több átéléssel és főleg nagyobb munkafegyelemmel közel teljesértékű teljesítményt nyújthatott volna. Történetírásunknak pedig erre van szüksége. I)eér József (Szeged). Johannis Lemovicensis (abbatis de Zirc 1208—1218) opera omnia. Auctore dr. Constantino Horváth. (I—III., Zirci könyvek II— IV.) Veszprém, Egyházmegyei könyvnyomda, 1932. 8°. XXIV+ 88*+197; 15*+578; 19*+298. 1. H. a magyar ciszterciek történetének szorgalmas és szép sikerrel működő kutatója a zirci apátság 750 év előtt történt alapításának emlékére kiadta a III. Béla által alapított kolostor első ismert apátjának összes műveit. H. fedezte fel elsőül Johannes Lemovicensisnek a zirci apátsággal való kapcsolatát, megálla-