Századok – 1933
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A VII. nemzetközi történettudományi kongresszus 430
A VII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS. 433 Másik, szintén igen figyelemreméltó vonás : az „adalékok" közlési mód teljes elhagyása. Csak történeti egységeket adnak, kidolgozott kerek egészeket.1 A szintétilcus törekvés tudományunknak kétségtelenül egyik legismertetőbb korjegye.2 Az egyes eszmék történelmére külön hangsúly-esik. A nagy történetalkotó erők, melyek fogalmával minden historikus dolgozik, jól vagy rosszul, mint pl. az auctoritas, libertás, respublica, natio fogalmak, esetenként új megvizsgálás alá kerültek.3 A fogalmi készlet minél erősebb öntudatosítása szinte elengedhetetlen feltétel ma minden történetírónál, aki korszerű munkát akar végezni. De vizsgálat alá kerültek fogalmi készletünk egyéb csoportjai is, mint a jogföldrajz, az imperializmus, a szintézis stb.4 Általában : a fogalmi készlet nagy revíziója (történelmi értékelése, nem pedig valaminő morális értékelés) napirendre került. Mindeme vonásokat hosszabban, részletesen és önállóan is kellene tárgyalni, a mi elméletben túlságosan is szegény irodalmunkban. Célunkhoz híven azonban jelenleg csak a beszámolásra szorítkozunk. E fonalat követve, jutunk el a szempontunkból egyik legfontosabb mozzanathoz. Arra a mélyreható változásra gondolok ugyanis, mely a történelem szemlélete tekintetében bekövetkezett. Ranke óta, tudjuk, a történetnek azt a szemléleti • síkját szokták vizsgálni, amelyre vonatkozó kérdés így hangzik: ,,Wie ist es eigentlich geschehen?" Ez az erősen kifejlesztett s Dilthey által elmélyített szemléletsík elsősorban a lelki tényezőkkel számol s hajlandó azt mondani, hogy a történelem nem egyéb, mint a lélek története. Ma ehhez a kérdéshez egy másik is hozzájárult : a pourquoi? — a „warum ist es eigentlich so geschehen?" De még ezen túl is — és itt a história már bölcseleti régiókba emelkedik — keresik az ismétlődő, állandó jellegű slaves, baltiques, fimio-ougriennes et orientales, concernant les relations littéraires internationales, Résumés, П., 133. 1. ; Ch. Diehl : Les problèmes actuels de l'histoire byzantine, Résumés, I., 83. 1. 1 Két szép példát idézek : A. de Divéky : La constitution du Royaume de Jérusalem et les institutions hongroises et polonaises, Résumés, II., 436. 1. ; és H. Koht : Vereinigte Königreiche des späteren Mittelalters, I. 119. 1. 2 Hol van azonban a történeti „egység" határa? Itt kapcsolódik be az örökké időszerű periódizálás kérdése. 3 K. Mayer : Geschichtliche Voraussetzungen des modernen Nationalstaates. Résumés, II. 269.1. ; N. Iorga : Origine et dévéloppement de l'idée nationale etc. ... u. o. ; Willmann—Grabowska : L'idée de l'État dans l'Inde ancienne, La Pologne, I., 123. 1. ; S. Kutrzeba : Les principes de l'autorité et de la liberté dans l'histoire des États de l'Europe etc. . . . La Pologne, II., 339. 1. ; A. Soloviev: Corona Regni, dévéloppement de l'idée de l'État dans les monarchies slaves du Moyen-Age, Résumés, I., 311. 1. stb. 4 E. von Kuenssberg : Rechtsgeographie, Résumés, I., 303. 1. ; E. Brandenburg : Begriff und Geschichte des Imperialismus, Résumés, I., 226. 1. ; H. Berr : Synthèse, Résumés, II. 178. 1. stb. Századok. 1933. IX—X. 28
