Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
266 FETTICH NÁSDOE. mellé. Tehát az általánosan uralkodó nézet, hogy a ,,Volga-út" előbb nyílott meg a normannoknak, és pedig azért, mert ott kész szervezetet lehetett átvenniök, csak korlátozott mértékben állja meg a helyét. A jól kiépített szervezet csak részben volt előnyös a normannoknak ; akadály is volt az számukra, hogy ott messzebb menő politikai tettekre vállalkozzanak.1 Itil város nagy jelentősége és szerepe az arab írók leírásaiban eléggé mutatja azt, hogy a volgai víziút még a X. században is erős kazár felügyelet alatt állott. Nyilvánvaló, hogy a normann mozgalmak elején, vagyis a kazár birodalom fénykorában, a helyzet nem volt más. Ibn Fadhlan, Isztakhri és Ibn Haukal közléseiből tudjuk, hogy a kazár állam jövedelmei között szerepelnek a vámok és kereskedők tizedei, „amelyek a szárazföldi, tengeri és folyami útvonalakra megállapíttattak."2 A burtászok és bolgárok bizonyára hasonlóképen rendelkeztek folyamőrséggel és a kereskedelmi forgalom és vámszedés náluk is jól kiépített szervezetbe volt foglalva, mellyel szemben a normannok tehetetlenek voltak s így azzal meg kellett alkudniok.3 A másik fontosabb ok, amely a Donec-medence felé vonzotta a normannokat, ennek a területnek természeti kincsekben való nagy gazdagsága. Az összes környező területek között a Donec-medence vidékének van legjobb földje. Fontosabb cikkek, melyek a Donec vidékén, általában Ukrajnában bőséggel voltak találhatók, a különféle prémek, viasz és méz.4 Tudvalevőleg a normann mozgalmak eredeti okai között nagy szerepet játszott az északi földek szegénysége. Az ukrán földeken lakó békés, megszervezetlen szláv törzsek nagy lehetőségeket jelentettek a normannoknak.5 Az avarok bukása óta Kievben ülő kazárokat a század közepe táján kiszorítják és a Dnepr—Donec— Don vonalat csakhamar igénybe veszik,6 mindezt a szláv 1 Ettől függetlenül, de hasonló okfejtéssel állapítja meg Moshin, hogy a Visztula—Dnyeszter útvonal a VIII—IX. századok fordulóján szabadabb volt, ennélfogva azt előbb vették igénybe a normannok, mint a Dnepr-utat, mert utóbbin egy erős város állott útjokban : Kiev, ahol a kazár helytartó székelt ; i. m. 53. 1. 2 MHK, 225. 1. ; 1. még 214—215. 1. 3 Hogy a kereskedelmi utak mennyire nyilván voltak tartva az Itil melletti bolgár államban, arra jellemző az, hogy az arab írók ismertetik időegységben a Bulgar-ból elérhető fontosabb kereskedelmi központok távolságát : MHK, 201—202. 1., 242—243. 1. 4 Hrushevskij, M. : Gesch. d. ukr. Volkes, I. 289. sk. 1. 5 Shachmatow, A., i. m. 57. 1. 6 Jakimowicz, R. eredményei, Über die Herkunft der Hacksil-
