Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250

A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEG VILÁGI TÁSÁB AN. 265 Káma-útvonal kétségtelenül híresebb volt, mint a Donec­medence, vagy a I)nepr-út. Áruforgalma hasonlíthatatlanul nagyobb volt; a bolgárok, burtászok és kazárok által jobban meg volt szervezve, s főleg Permia rendkívüli gazdagsága tette naggyá és híressé. Érthető, hogy a normannok igye­keztek belekapcsolódni ebbe a sok hasznot ígérő kereskedelmi forgalomba. Az archaeológiai és filológiai irodalomban egy­aránt úgy szerepel a Volga-út, mint amely a IX. század elejétől kezdve a normannok rendszeres közlekedési útja az arab birodalom felé, sőt jelentőségét ki szokták emelni a Dnepr-út rovására. A tévedés ott van, hogy nem a mai Volgára, hanem csak a Volga—Kámára vonatkoztatható a nagyobb jelentőség. Ha a normannok bizonyos mértékig bele is kapcsolódtak a Volga—Káma (tulaj donképeni It il) forgalmába, ami rájuk nézve a Donec-vonal igénybevétele előt.t bizonyára nagy jelentőségű volt, semmi adat sincs arra és valószínűtlen is, hogy az Itil-menti népek kezéből a jól kiépített kereskedelmi szervezetet kivették volna. Sőt Bulgarnak általuk való feldúlása éppen az ellenkezőjére mutat.1 Ha Oroszország területén nem is fűződik a norman­nok nevéhez annyi pusztítás, mint Nyugat-Európában, ez az adat is világosan mutatja a nehézséget, amelybe ezen az útvonalon ütközniük kellett. így olyan politikai alkotások nem is fűződhettek az Itil mentén nevükhöz, mint nyugati Oroszországban. Moshin föltevésének, hogy a prémekben és fémekben gazdag Biarmiában (szerinte a permi kormány­zóság) is lehetett normann kolonizáció,2 kevés alapja van. Az ibn Haukal Itil-leírása éppen azon a ponton konfuzus, amelyre Moshin épít. Azonkívül, amint Tallgren kifejtette, Biarmia nem azonos Permiával.3 Utóbbi helyen a normannok emlékei hiányzanak, holott mindenütt előfordulnak — mint láttuk, még a steppei lovasnomád magyarság körében is — amerre élénkebb kereskedelmi, vagy politikai tevékenységet fejtettek ki. Ha a mai Volga felső szakaszán kelet felé haladva, a volga—kámai kereskedelembe teljes mértékben bele­kapcsolódtak volna, akkor lehetetlen, hogy ezen útvonal északi végcélja, az akkori világ egyik leggazdagabb kincses­bányája, Permia, ne csalogatta volna őket nagyobb mér­tékben, holott előbb a bolgárok, majd később a magyarok a szétválás után elsősorban emiatt költözködtek fel az Itil 1 Marquart, J. : Streifzüge, 474. sk. 1. 2 I. m. 291. 1. 3 Tallgren, A. M. : Biarmia, Eurasia Septentrionalis Antiqua, VI. 107. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom