Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
264 FETTICH NÁSDOE. Ugyanez áll az éremleletek értékelésénél is.1 A normann kérdésnél, főleg a Dnepr—Don-útvonal kérdésénél erre különösen tekintettel kell lenni. A régészeti forrásanyagoknak történeti értékelésénél pedig elsősorban a tárgyak készítésének idejét kell meghatározni. A normann kérdésnél éppen elsősorban a készítés körülményeinek és időviszonyainak ismerete szolgáltathat helyes támpontokat és semmiképen nem lehet itt a készítés és földbekerülés időpontját azonosítani. A normannság történetének bizonyos problémáit Moshin is csak úgy tartja megoldhatónak, hogy a normann állami organizációs munka megindulását korábbi időre helyezi, mint az általában szokás és főleg föltételezi, hogy az északi finn és szláv törzsek egyesítése a normannok által már a IX. század közepe előtt megkezdődött.2 Hasonlóképpen vélekedik W. Thomsen a normannoknak orosz földön való megjelenéséről. Szerinte a normannokat, semmiféle nép nem hívta meg, ellenben a szlávok magukat önként alávetették a svédeknek, akik lassanként szivárogtak át az ellenkező partokról először a finn, majd beljebb a szláv területekre. Élelmes svéd telepesek voltak ezek. A krónika kifejezése — a meghívást elbeszélő mondat — semmi egyéb, mint a tényeknek krónikás dramatizálása.3 A normannoknak a felvirágzó arab birodalom felé irányuló mozgalma a VIII. század végén expedíciók szervezésével és csakhamar nagyobb utazások megvalósításával öltött testet, miután az arab birodalom fellendülése Bizáncot keleten teljesen háttérbe szorította és Oroszország egyes megszervezett kultúrnépeivel, különösen az Itil (Volga— Káma) mentén lakókkal intenzív kereskedelmi forgalmat létesített. Ha tehát más nem, már ez is világosan mutatja, hogy a Dnepr-útvonal forgalma legalább olyan érdeke volt Bizáncnak, mint a normannoknak.4 A „görögökhöz vezető út"-ból azonban a normannok a Dnepr közepe tájáról kiindulva csakhamar igénybe vették a Donec—Don útvonalat is, mely közel kétszáz év óta jól kiépített útja volt a keleti karavánoknak. A legfőbb okokat, amelyek a Donec-medence felé terelték a normannok figyelmét, a következőkben látom. A Volga-1 Hrushevskij, i. m. I. 295. 1. 3. megj. 2 Moshin, i. m. 301. sk. 1. 3 Thomsen, i. m. 108. 1. 4 Marquart szerint a bizánci-normann kereskedelmi kapcsolatok a IX. század első felében, 839. körül már megvoltak. Streifzüge, 202. sk. 1.
