Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
26 LEDEREB EMMA. mellett,1 Dopschnak pedig egyik legújabb munkája: Naturalwirtschaft und Geldwirtschaft in der Weltgeschichte áll bizonyos tekintetben Spann hatása alatt. A gazdasági törvényszerűségek kérdésével egyidőben vetődött fel a fokozatelméleti gondolat. Mint az előbbiekben láttuk, az individuális tények megállapítására törekvő történet nem állíthat fel általános érvényű törvényeket. Ha azonban a gazdaság szellemi beállításával eljutottunk a teória és a történet egyesítéséhez, a „gazdaság" már nem képezhet önmagában álló egységet, amelynek külön módszere eltérő lenne a történetétől. Ebből a pontból indultak ki Spann és követői, de nem ahhoz a természetes gondolathoz jutnak el, hogy a gazdaság fejlődés2 folyománya, amelyben a különböző formák egymásból eredve nem állnak önmagukban elő, hanem szükségszerűleg az újabb a régiből következve jut el egy bizonyos kialakuláshoz, hanem a fejlődés tagadásával, a formákból vezetik le a gazdaság fogalmát. Mi az oka azonban annak, hogy „gazdaság" (és „társadalom") mindenkor mint különálló egységek szerepeltek, amelyre sokkal könnyebben voltak alkalmazhatók a természettudományos általánosító törvények, mint a történeti vagy mondjuk kulturális élet egyéb jelenségeire. Mindazok, akik a történet egyéb ágaiban a törvényszerűségek teljes tagadásához jutnak el, egy percre megállnak a „gazdaság" (és „társadalom") fogalma előtt. Például Meister, aki kifejezetten tagadja a törvényszerűséget a történetben, megtorpan a gazdaság előtt és azt, mint különben Rickert is, besorozza az egyéniségfeletti (überindividuell) történeti összefüggések közé.3 Éppen ebben az ,,egyéniségfeletti"-ségben rejlik azonban a gazdasági törvények lehetőségének gondolata. Míg a politikai vagy a tágabban értelmezett kultúrtörténet (vallás-, filozófia-, sőt jogtörténet) terén a nagy egyéniségnek a tömegre gyakorolt hatása élesen szökik szembe, a gazdasági életben és így történetben, a tömeg cselekedeteinek a fontosságán van a hangsúly.4 Jól értsük meg, nem az individuális 1 Die Entstehung der Soziologie. (Deutsche Beiträge zur Wirtschafts- und Gesellschaftslehre 7. Jena, 1928.) 2 Entwicklung ist der Ausdruck für ein fortlaufendes allmähliches Geschehen. (W. Bauer, Einführung 23. 1.) 3 . . . Wirtschaftsformen eines Volkes wären solche überindividuellen historischen Zusammenhänge. (17. 1.) 4 En ce qui concerne la vie économique des masses jouent un rôle bien plus marqué, prépondérant même, car ici il s'agit surtout
