Századok – 1933
Szemle - Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Ism.: Csapody Csaba 220
220 szemle. is legfeljebb efemer igényű képesuj ságokat elégíthettek csak ki, így vajmi kevéssé alkalmasak egy műemlék ismertetés illusztrálására 1932-ben. Egyetlen igazán örvendetes novum a Dévényről közölt Canaletto-festmény. Az egyenként való tárgyalás után V. rövid összefoglalását adja anyagának. ízes magyar nyelve, könnyen folyó gondolatvezetése megmutatják, hogy mennyivel inkább lett volna haszonra fordítható feladatának ebben a szellemben való felfogása és megoldása. Záró sorai azonban megdöbbentik és zavarba hozzák az olvasót, mert valamelyest diszharmóniát sejtetnek szerző és kiadó között, mely diszharmóniának tulajdonképen a könyv látta kárát. A képesanyaghoz rövid magyar, német, francia és angol magyarázatok csatolvák, melyek azonban nem egészen megfelelői egymásnak s az idegen szövegbe bizony sok és néhol kirivó biba került, Sajtóhiba a magyar szövegben is elég fordul elő, amelyek közül a legbosszantóbb az összefoglalás első sorában a magyarok bejövetelének idejére vonatkozó VIII. század. Legnagyobb és legfájóbb hiánya a könyvnek a jegyzetanyag, valamint a bibliográfia teljes elmaradása. V. könyve így, sajnos, használhatatlan kincs a továbbkutatók számára. Egy-egy adatát látva, némelyek igen meg fognak örülni, de további másirányú felhasználásukról le kell mondanunk a jövőben is. Hogy ez miért történt így, nem tudjuk, de hogy így van, azt fájdalmasan tapasztaljuk. Úgy, hogy V. ama mondatába, melyben kifejti, hogy kényszerült a népszerűség szempontjait figyelembe venni, belekívánkozik a „csakis" szó, mert ő tudhatja legjobban, hogy a tudományos szempont, ha sokminden mástól el is tekintett volna, de ezt, éppen az anyag sokrétűsége és rendkívüli fontossága miatt okvetlenül megkövetelte volna, írjuk ezt a hiányt is ama diszharmónia terhére ?, akkor úgy kell látnunk, hogy könyvében egy nagy jelentőségű, odaadó munkássággal gyűjtött tudományos anyag popularizálódott el, jelentősebb haszon nélkül s ez V.-nak fájhat leginkább. A könyv külsejére és kiállítására vonatkozólag, szintén volna néhány szavunk. A kötet egyenes folytatása Rados : Magyar kastélyok című munkájának. Nem értjük tehát, miért tértek el annak sokkai alkalmasabb formájától ? Az album-alak már sehol sem használatos, elhelyezése a könyvtárakban kényelmetlen és zavaró. A nyomdai munka igaz gyönyörűségünkre szolgál. Leszámítva néhány jelentéktelen apróságot a klisék beegyengetése terén, az Egyetemi nyomda remekelt. Viszont a kötés nagyon szerencsétlen próbálkozás volt. A durva pokrócvászon szakszerűtlenül felhúzva az aránylag gyenge lemezre, a fedél vetemedósének csodálatos és soha nem látott formáit produkálja helyrehozhatatlanul már néhány órával a présből való kikerülése után. Kainpis Antal. Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. Domanovszky Sándor. 5. sz.) Budapest, 1932. 8° 181 1. A szerző — mint már a címből is kitűnik — kettős feladat megoldására vállalkozott : egyrészt ismertetni egy magyar középkori ciszterci apátsági birtokot, másrészt ezzel kapcsolatban képet nyújtani általában a ciszterci gazdálkodásról. Bár közismerten fontos a ciszterci-rend szerepe régebbi századaink gazdasági életében, eddig még nem talált K.-éhoz hasonló részletes és rendszeres ismertetésre irodalmunkban. A szentgotthárdi apátság középkori viszonyairól írásos emlék igen kevés maradt fönn. Tatár és török pusztításnak egyformán ki lévén téve, a szerzetesek gazdasági iratokat nem tudtak megmenteni, csak a legfontosabb okleveleket, K. ezeket is az