Századok – 1933

Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14

^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 21 Sombartot az újabb történeti nemzetgazdaságtani iskolához hozza közel, később azonban ettől is eltávolodik és a maga útjain jár. Bennünket csupán munkásságának az a része érdekel, amelyben a teória és történet kiegyenlítésére törekszik. Legfontosabb ilyen tárgyú munkái azonban már belekapcsolódnak abba az új irányzatba, amely — mint többször említettem •— ennek a régtől fontos problémának aktuálissá válását előidézte. A gazdasági életnek a világháború alatti és utáni időkben bekövetkezett zűrzavara az úgynevezett teoretikus nemzetgazdaságtan természettudományos módszerét nem igazolta. A lelki élet és így a filozófia is rohamlépésekkel távolodott el a háború előtt tulaj donképen még általános materiális felfogástól. A 20. század első évtizedeinek idealisztikus filozófiai iránya, a neokantianizmus is már lassanként túlhaladott álláspontnak látszik. A materialisztikus filozófiai irányokkal szemben, azoknak teljes ellentéteként, a hegeli filozófia mesteri konstrukciója folytatja a mult század közepe óta félbemaradt diadalútját. Az úgynevezett neohegelianizmus az, amely az előző idők szellemtagadásával az anyagtagadást állítja szembe. Ennek a történetre való hatásáról másutt még részletesebben szándékozom szólni, itt csupán a felvetett problémában, a gazdasági teóriának és a gazdaságtörténetnek egymáshoz való viszonyában elfoglalt szerepével foglalkozom. Ez a szerep Othmar Spann működésével függ össze. Spann nem gazdaságtörténész és így tulaj donképen ellentétben áll mindazokkal, akik előtte a gazdasági teória és gazdaságtörténet kiegyenlítésére törekedtek. Mert úgy a történeti nemzetgazdasági iskola mint Weber és Sombart történetileg alapozzák meg teoretikus munkásságukat, Spann nem történeti, hanem filozófiai alapból indul ki. Ez a filozófia pedig a neohegelianizmus. Mint ahogy Hegel történetfilozófiájában nem a való élet történeti rekonstruálására törekvő kutatásból, hanem a világszellem gondolatából indul ki, úgy Spann is főműveiben1 nem a társadalmi és gazdasági élet valódi jelenségeit taglaló — mondjuk : helytelenül taglaló — nemzetgazdaságtanból, illetőleg szociológiából indul ki, hanem a társadalmi és gazdasági élet alapjául szolgáló „szellem" gondolatából. 1 O. Spann : Fundament der Volkswirtschaftslehre. (1. kiad. 1918.) Jena. Gesellschaftslehre. (1. kiad. 1914.) Leipzig. Gesellschaftsphilosophie. (1928.) München. Der wahre Staat. (1921.) Leipzig. Tote und lebendige Wissenschaft. (1. kiad . Jena, 1921.) stb. stb.