Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
22 LEDEREB EMMA. Ez a teljesen metafizikai beállítottság — bár Spann tagadja, hogy a gazdasági élet jelenségeinek vizsgálatánál metafizikai szempontok vezetik1 — jellemzi egész működését. A részletekben tényleg a való élettel számol Spann, de miután kiindulópontja tisztára metafizikai, egész gondolatmenete szükségszerűen ennek a hatása alá kerül. Ahogy az ugyancsak a hegeli dialektikából kiinduló Marx az anyagnak — mondjuk — monizmusát vallja, úgy a teljesen hegeli gondolatokból táplálkozó Spann ennek helyébe a szellem monizmusát állítja. Társadalom és gazdaság szellemi jelenségek, az egyes egyéniség csak mint ennek része játszik szerepet. Az univerzális szellem megnyilvánulási formái, mint Hegelnél a kultúrnépek, Spann-nál a gazdasági és társadalmi jelenségek.2 A teoretikus nemzetgazdaságtan már csak azért is helytelen alapból indul ki, mert az egyes ember, az egyéniség gazdasági ténykedésének feleslegesen nagy fontosságot tulajdonít. Az intézmények, mint a szellem megnyilvánulásai előbb vannak, mint az egyének, az egyén csak mint tag illeszkedik bele az egészbe.3 Az univerzálizmus gondolata, amely nyiltan vallja, hogy a „szellem nem öregszik"4 és így tulaj donképen csak változásokról, de nem fejlődésről van szó, a történetet is kisajátítja a maga számára. Spann határozottan kijelenti, hogy elérte a történet és teória egyesítését ; a gazdaságban véli megtalálni a „történet szellemét".5 A történet csakúgy, 1 Ohne Metaphysik kann der Mensch nicht leben und wäre er der niedrigste Atheist. Aber die Metaphysik — der wir an ihrem Orte uns keineswegs entziehen wollen — steht wesensgemäss vor der Wirtschaft ; in der Wirtschaft selbst ist sie nicht mehr zu finden. (Tote und lebendige Wissenschaft 34. 1.) 2 . . . eine Wirtschaft die durch und durch Geist ist (Die Krisis etc. 60. 1.) . . . sondern Gesellschaft ist jetzt die Lebensbedingung des Einzelnen und somit notwendig ein geistig-sittliches Gebilde . . . (Die Haupttheorien der Volkswirtschaftslehre. 20. kiadás. Leipzig, 1930. 28. 1.) 3 Daher ist der Einzelne von Anbeginn bereits gliedhaft in diesem Miteinander, dem geistigen Zusammenhange Mehrerer enthalten. Dieser ist daher als ein eigenes Etwas zu denken und ist dann das Überindividuelle und Primäre. (Haupttheorien. 27. 1.) és másutt számtalan helyen. 4 Der Geist altert nicht. (Gründung und Entfaltung als Kategorien der Geschichte. Ein Beitrag zur geschichtlichen Kategorienlehre. Ständisches Leben. 1931. 307. 1.) In der Geistesgeschichte ist alle Wahrheit von je vorhanden. (Haupttheorien, Vorwort zur Jubelausgabe.) 5 Indem wir in der Wirtschaft den Geist der Geschichte aufgedeckt haben und diesen Geist als einen an des Metaphysische, an das
