Századok – 1933

Értekezések - SCHWARTZ ELEMÉR: A patrocinium a helynévfejtés és a telepítéstörténet szolgálatában 185

A patrocinium a helynévfejtés és telepítéstörténet szolgálatában. A szentgotthárdi cisztercita apátság 750 éves. A vélemények eltérők arra vonatkozólag, hogy az első ciszterciták egészen néptelen területen telepedtek-e meg vagy találtak-e már itt lakosságot. Az apátság történetével legújabban foglalkozó Kalász Elek is valószínűnek tartja, hogy „az apátság alapításakor volt (már) (a Szentgotthárdtól délkeletre eső Rába jobbpartjának) némi lakossága s közöttük már élt Szent-Gotthárd püspök tisztelete,1 de a mai apátság helyét „a cisztercieknek a helyválasztásnál követett elveiből" kifolyólag mégis lakatlannak gondolja.2

Sőt ő ebből a helyválasztó elvből kifolyólag még tovább megy s a waldsasseni ciszterci apátság telepítési rendszerére hivatkozva3 felveti a szellemes kérdést, vájjon a Szentgotthárdra telepedett ciszterciták nem létesítettek-e a pfalzi Waldsassen mintájára a környéken olv majorokat, amelyek megnépesedvén, később jobbágy községekké lettek, vagy más szóval : nem voltak-e a szentgotthárdi ciszterciták a Rába—Lapines völgynek első telepítői ? Erre a kettős problémára, vagyis : 1. állt-e már a szentgotthárdi apátság alapításakor a Rába—Lapines összefolyásánál egy Szent Gotthárd tiszteletére szentelt templom vagy kápolna, 2. lakott terület volt-e már a szentgotthárdi apátság létesítésekor a Rába—Lapincs-mente vagy pedig tényleg a ciszterciták a Rába—Lapines-völgyi községek őstelepítői és megalapítói, szeretném a patrocinium segítségével a feleletet megadni. A patrocinium, magyarul a „templomcím", szoros összefüggésben van azzal a szenttel vagy szent titokkal (Szentháromság, szent kereszt, szent olvasó stb.), akinek vagy amelynek a tiszteletére valamely templom fel van avatva. Ezt a címet az oltár fölé helyezett képek, illetőleg szobrok nyíltan is hirdetik, úgy hogy mi ndenki könnyen megtudhatja, kinek vagy minek a tiszteletére emelték ezt vagy azt a templomot, vagy ahogyan általában beszélni szoktak, könnyen meg lehet mondani a művészi alakban 1 Kalász Elek : A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszteri gazdálkodás a középkorban, Budapest, 1932, 132. 1. 2 U. i. 136. 1. 3 U. i. 23—24. 11.