Századok – 1933

Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14

18 LEDEREB EMMA. mus (Comte, majd később Spencer és így a klasszikus nemzetgazdaságtan! iskola, Smith, Ricardo stb.) ugyanis egyedüli létjogosultságot, mint tudománynak, csupán a gazdasági és társadalmi élet jelenségeiben törvényeket felállító szociológiának és nemzetgazdaságtannak adott. Általánosan elfogadott nézet volt és még a legújabb időkben is újból meg újból felbukkan, hogy „társadalom"' és „gazdaság", mint tömegjelenségek bizonyos előre meghatározható törvényszerűségnek vannak alávetve. Amíg a történet nem foglalkozott komolyabban ezeknek a tömegjelenségeknek a kutatásával, a probléma megállapodott formában nem is vetődött fel. A mult század három első negyedének majdnem teljesen politikai irányú történetírása (amelyet igen tévesen pozitivistának szoktak nevezni) nem érdeklődött mélyebben a gazdaság- vagy társadalomtörténet iránt. A 70-es években és főképen Németországban hallunk először valódi gazdaságtörténetről. A történeti materializmus nem gazdaságtörténet. Ez csupán a természettudományos módszer alkalmazása a történetben politikai célok elérésére. A problémának tényleges első feltűnése tehát a régi történeti nemzetgazdasági iskolában található. Roscher és Knies azonban — bár bizonyos fokig még Hegel hatása alatt állnak1 — a természettudományos törvényszerűség alapgondolatából indulnak ki és ha meglátják is, hogy törvényszerűség és történet nem olyan könnyen hozható egy kalap alá, tulajdonképen átsiklanak ezen a tényen.2 A mult század 80-as éveiben tehát Németországban az a helyzet, hogy az újonnan megalakult gazdaságtörténet részben a törvénytkereső nemzetgazdaságtan függvénye, részben pedig belenyugszik abba, amit Menger számára kiszab, marad az ideografia, az egyszerű leírás keretei között. Ekkor következik be tehát a nagy szakadás gazdaságtörténet és gazdasági teória közt és ezt a szakadást, mint Spann helyesen jegyzi meg,® Rickert új módszertani gondolatai sem szüntették meg. A teória haladt tovább a maga útján, amely a történettől való egyre nagyobb eltávolodáshoz vezetett. A határhaszon-, majd az úgynevezett mate-1 1. M. Weber : Roscher und Knies und die logischen Probleme der historischen Nationalökonomie. (Gesamm. Aufsätze zur Wissenschaftslehre 40. 1.) 2 U. a. 45. 1. 3 O. Spann : Tote und lebendige Wissenschaft. 3. kiadás. Jena, 1929. 408. 1.