Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 17 Kétségtelen, hogy a természet- és az úgynevezett szellem- vagy kulturtudományok1 módszere éppen az utóbbi évtizedek lázas keresésében,- ha nem is alakult ki teljesen, de egymástól végleg és élesen elvált. Ha még itt-ott, főkép marxista körökben és leginkább a gazdaságtörténeti kutatás terén, találkozunk is természettudományos törvénykereséssel, ezek aránylag elenyésző példák.2 Az a gondolat aránylag még gyakrabban felvetődik, hogy a történet nem tudomány, hanem filozófia, mert az exakt tudományokéval ellenkező módszere éppen a törvényszerűségek megállapítását lehetetlenné teszi. Legjellemzőbb példák erre az egyik igen kiváló francia gazdaságtörténésznek, Henri Séenek, ilyen irányú megál lapításai.3 A törvényszerűségek kérdése tehát a punktum saliens és itt kapcsolódunk bele tárgyalandó első problémánkba : a gazdasági törvényszerűségek kérdésébe, mely egy és más I vonatkozásában a legújabb gazdaságtörténeti irodalom egyik főproblémája. 1 A probléma nem új. Megszületésének időpontja tulajdonképen összeesik a gazdasági és társadalmi élet úgynevezett statikus jelenségeit kutató tudományoknak, a szociológiának és a nemzetgazdaságtannak a keletkezésével. így tehát \ mintegy száz éves múltra tekint vissza. A pozitivizmusnak ekkor mindenen átütő ereje azonban nem engedte meg ennek a kérdésnek tulajdonképeni problémává válását. A természettudományos gondolkozás alapján álló pozitiviz-I und Ziel das Wesen des Willens der geschichtlichen Existenz festzustellen. (20. 1.) Die Kulturwissenschaft sucht das Willensgesetz der Freiheit. (111. 1.) 1 A sokat vitatott kérdésben, szellem- vagy kultúrtudomány ? ez utóbbi közelebb áll, még pedig a rickerti fogalmazásban, hozzám : ,, . . . der Ausdruck Geisteswissenschaften keine ausgezeichnete logische Bedeutung haben darf . . ." (Rickert, Grenzen 175. 1.) Das Wort „Geschichte," . . . bezeichnet den logischen, das Wort „Kultur" den sachlichen Gegensatz zur Natur ... (u. o. 180. 1.) 2 Ilyen : О. Neurath : Empirische Soziologie. Der wissenschaftliche Gehalt der Geschichte und Nationalökonomie. (Schriften zur wissenschaftlichen Weltauffassung Bd. 5. Wien, 1931.) De már а pszichologisztikus irány egyik főképviselője, К. Breysig, újabb munkáiban erősen eltávolodik a törvényszerűségek keresésétől. (Vom geschichtlichen Werden. 1926.) 3 Ebben az irányban haladnak B. Croce gondolatai is. Pl. Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. 1922. — H. Sée : Science et philosophie de l'histoire (Paris, 1928.) : ,, . . . l'histoire peut bien être considérée comme une science, mais comme une science imparfaite, puisqu'il lui est impossible de formuler des lois." (235. I.) ,, . . . l'histoire peut plutôt aboutir á la philosophie . . ." (237. 1.) Századok. 1933. I—III. 2
