Századok – 1933

Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129

.történelmi értékelés és átértékelés. 159 Lélektanilag lehetetlen feltételezni, hogy a történetíró az emberi életsors iránt melegen, mélyen érdeklődjék — a múltban, s a jelen és jövőben nem ! Ez adja a kezünkbe a kulcsot arra nézve, hogy a történetíró nemcsak tartozik (soll), hanem kénytelen is (muss) értékelni saját lelki alkatánál fogva. Tárgyát keresni is csak úgy keresheti, ha ergológiai álláspontból indul ki : érdekli az emberiség tett-világa, a ,,mű", mely évezredeken át kisarjad. S a „mű" soha sincsbefejezve, a „jelen" nem határkő, melynél megállhatunk, sohasem válaszfal, mely eltakarja előlünk a jövőt. A történetíró a múltra éppúgy gondol, mint a jövőre.1 így állítható, hogy „világnézet"-alakító hatalom a történelem tudománya.2

A történelem a múlttal foglalkozik, de felcsillan benne a jövő-várás feszültsége, benne megláthatok saját ' jövőképeink árnyékrajzai is. A történetírás terméke nem scientia militans, de nem is scientia mortua. Valamikép a történetíró maga is alkotó, aki a multat revideálja, de rej-I tetten a jövő — legalább a biztos tudás — érdekében is. A történetírásról is — melyben mindig van latens történetfilozófia — elmondható, amit ez utóbbiról Eucken állított : „Diese ist nicht eine Sache blosser Gelehrsamkeit, es treibt zu ihr jeden, der sich von der überkommenen Abhängigkeit I zur Selbständigkeit aufarbeiten und mit eigenen Überzeugungen zum Bau der Zeiten mitwirken möchte." Ezért egész kifejezett a történettudomány „érzületet" kifejlesztő, „meggyőződéseket" tápláló jellege.3 , A történeti vizsgálatnak épp sajátos, akaratlan miszsziója az, hogy a vadon nőtt értékelések és érzületek elmélyüljenek, tisztuljanak : történeti értéktudattá emelkedjenek. Ez nem puszta értékfogalmak teoretikus rendszere, hanem ennél több : értékelésünknek : 1. gazdagsága, 2. kiegyensúlyozottsága. de 3. személyes mélysége, azaz „érzületi" megalapozottsága is. A történeti vizsgálatnak ez az akaratlan missziója nem volna lehetséges, ha a történést elzárnék az értékeléstől s feladatává, csak azt tennők, hogy 1 Spengler (i. m. II. 25. 1.) : Geschichte ist das, was aus dunkler Vergangenheit auf den Schauenden zukommt und von ihm aus weiter in die Zukunft will. 2 „Der Glaube an die Zukunft formt die Auffassung des geschichtlichen Lebens und die Philosophie der Geschichte formt die Weltanschauung eines Menschen." Paulsen, W. : Einl. in die Philos. 14. kiad. 1906. 346. 1. 3 Akik megszállott területeinken nem tanulják a magyar történetet, vagy elferdítve tanítják nekik, sajnos, a történeti kútmérgezés folytán más emberekké válnak —- „érzületben."