Századok – 1933

Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129

152 dékán y istván. sémája mindenekelőtt ez : Ax -nek oka A2 , ennek A3 , ennek A4 stb. a végtelenségig. Ez a lineáris oksági gondolkozás. Megvan kényszerű módon, ha időben egymásra következő esemény­sort mondunk el ; egyszerű esemény (egy csata lefolyása, egyéni életrajzrészlet) erre utal : események idői egymás­utánja egyben hallgatólagosan tartalmazza azt az utalást, hogy itt oksági rendről, előzmények és következmények rend­jéről is szó van. Tehát nem pusztán krónikás hajlam nyilvánul meg ebben, hanem több : az oksági (előzmény-)kutatás célja. Olykor hamis kép is alakul ki az ily lineáris előzmény-követ­kezmény előadásból, de átlagosan nagyobb baj nem kelet­kezik s a post hoc ergo propter hoc hibáját könnyű elkerülni. Bár viszont sokszor téves eredményre jutunk, ha egy kort éppen csak az előző korból magyarázunk.1 Az oksági magyarázat azonban nem mindig ily vonalos, idősorhoz kapcsolódó, hiszen a lineáris nyomozás gyakorlati­lag lehetetlen, mert minden ponton a végtelenbe vezet. Sajá­tos, épp történetíróknál, hogy az előbbivel ellentétben kumu­latív oksági magyarázathoz is fordulnak. Pl. e mondás : ,,kiki korának gyermeke", egy író, politikus életrajzi adatának magyarázatában egy egész ,,korra" utal. Széchenyi élet­rajzának páratlan lehetőségeit adta meg naplóiban s egyéb írásaiban ; ha minden szálat ez alapon összefonunk, megraj­zoljuk környezetét, végül is egész korát, benne pedig egy emberi életnek lineáris tovagördülését, akkor megértjük s meg tudjuk részről-részre magyarázni „kibontakozását." Az ily kronológiai pálya-kép mégis hamis lehet, az adatok ezrei s ezek „előzményei" dacára. Nemcsak az időileg közvetlen antecedensek sorára kell ugyanis a magyarázatban támasz­kodnunk ; van oly „történeti hatás" is, amelynél nincs ily közvetlen idői antecedens ; tehát Ax-nek oka nem A2 , ennek oka nem A3 stb., hanem Aj^-nek oka Bn , azaz egy „távoleső esemény", kor, szellem, — általában régmúlt. Vagyis „nem mindenki csak a maga korának a gyermeke", amivel kiegé­szítettük, épp történetileg lényeges ponton, az előbbi mondást. Ez a kérdés, mióta ezt leírtuk,2 egyre újabb formában 1 A lineáris oksági gondolkodásra beidegződöttség eredménye pl. K. Bücher három gazdaságtörténeti stádiuma, melyet ő korszak­nak vél : egyik kor a másikból ered, holott három fejlettségi „szín­vonalról" van csak szó s ily színvonal több különböző korban nyo­mozható. 2 Egy évtizeddel ezelőtt ; még akkor kevésbbé világosan szere­pelt, pl. Littnél (i. m. 3. kiad. 1930. 188. lk.) a „szintézis" fogalmá­ban. A magunk részéről 1910-ben (A természettudományi módszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom