Századok – 1933
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129
152 dékán y istván. sémája mindenekelőtt ez : Ax -nek oka A2 , ennek A3 , ennek A4 stb. a végtelenségig. Ez a lineáris oksági gondolkozás. Megvan kényszerű módon, ha időben egymásra következő eseménysort mondunk el ; egyszerű esemény (egy csata lefolyása, egyéni életrajzrészlet) erre utal : események idői egymásutánja egyben hallgatólagosan tartalmazza azt az utalást, hogy itt oksági rendről, előzmények és következmények rendjéről is szó van. Tehát nem pusztán krónikás hajlam nyilvánul meg ebben, hanem több : az oksági (előzmény-)kutatás célja. Olykor hamis kép is alakul ki az ily lineáris előzmény-következmény előadásból, de átlagosan nagyobb baj nem keletkezik s a post hoc ergo propter hoc hibáját könnyű elkerülni. Bár viszont sokszor téves eredményre jutunk, ha egy kort éppen csak az előző korból magyarázunk.1 Az oksági magyarázat azonban nem mindig ily vonalos, idősorhoz kapcsolódó, hiszen a lineáris nyomozás gyakorlatilag lehetetlen, mert minden ponton a végtelenbe vezet. Sajátos, épp történetíróknál, hogy az előbbivel ellentétben kumulatív oksági magyarázathoz is fordulnak. Pl. e mondás : ,,kiki korának gyermeke", egy író, politikus életrajzi adatának magyarázatában egy egész ,,korra" utal. Széchenyi életrajzának páratlan lehetőségeit adta meg naplóiban s egyéb írásaiban ; ha minden szálat ez alapon összefonunk, megrajzoljuk környezetét, végül is egész korát, benne pedig egy emberi életnek lineáris tovagördülését, akkor megértjük s meg tudjuk részről-részre magyarázni „kibontakozását." Az ily kronológiai pálya-kép mégis hamis lehet, az adatok ezrei s ezek „előzményei" dacára. Nemcsak az időileg közvetlen antecedensek sorára kell ugyanis a magyarázatban támaszkodnunk ; van oly „történeti hatás" is, amelynél nincs ily közvetlen idői antecedens ; tehát Ax-nek oka nem A2 , ennek oka nem A3 stb., hanem Aj^-nek oka Bn , azaz egy „távoleső esemény", kor, szellem, — általában régmúlt. Vagyis „nem mindenki csak a maga korának a gyermeke", amivel kiegészítettük, épp történetileg lényeges ponton, az előbbi mondást. Ez a kérdés, mióta ezt leírtuk,2 egyre újabb formában 1 A lineáris oksági gondolkodásra beidegződöttség eredménye pl. K. Bücher három gazdaságtörténeti stádiuma, melyet ő korszaknak vél : egyik kor a másikból ered, holott három fejlettségi „színvonalról" van csak szó s ily színvonal több különböző korban nyomozható. 2 Egy évtizeddel ezelőtt ; még akkor kevésbbé világosan szerepelt, pl. Littnél (i. m. 3. kiad. 1930. 188. lk.) a „szintézis" fogalmában. A magunk részéről 1910-ben (A természettudományi módszer
