Századok – 1932

Történeti irodalom - Eperjessy Kálmán: A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Ism.: Varga Endre 73

TÖRTÉNETI IRODALOM. 73 Miksa. Igaz, hogy ők kivételes jelenségek, de kívülük a zsidó írók, művészek és tudósok egész serege vonult és vonul a külföldre s ott teljesen asszimilálódva új környezetükhöz irodalmi, színházi körökben kitűnően elhelyezkednek. Általuk megismétlődik a XIX. század húszas és harmincas éveinek vándorlási folyamata, de fordítva : a vándorlás útja most kifelé vezet, nagyrészt ugyanazon nagyvárosokba, Bécsbe, Berlinbe, Lipcsébe, ahonnan a reformkorszakban a zsidó intellektuális erők hazánkba jöttek. Pukánszky Béla. Eperjesy Kálmán: A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 1929. VIII + 172 lap. Az 1885. évi budapesti országos kiállítás alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság megbízta Péchy Imrét, az Államnyomda igazgatóját (előbb a kataszteri térképosztály vezetőjét), korának egyik legkiválóbb kartográfusát, a magyar térképészet irodalmának összeállításával. Péchy hosszú éveken keresztül dolgozott e művén, annak befejezésében, a könyv sajtó alá bocsátásában azonban halála megakadályozta. Nem tudjuk : milyen széles kereteket akart adni Péchy e munkának, de valószínű, hogy abban a nagyobb levéltári térképgyűjteményekre is felhívta volna a figyelmet. Ezóta hasonló nagyszabású kezdeményezés a legutóbbi időkig nem történt, a Magyarországra vonatkozólag az elmúlt századokból különböző helyeken fennmaradt, túlnyomó többségében kéziratos térképanyag jórészt teljesen ismeretlen s e miatt a történettudomány számára hozzáférhetetlen, kiaknázatlan maradt. A hazai és külföldi levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban s más gyűjteményekben őrzött sok-sok ezer magyar vonatkozású térkép, topográfiai felvétel, terepvázlat és tervrajz forrásanyagként való felhasználhatása különösen azóta vált fontossá és sürgetővé, amióta azok a tudományágak (helytörténet, közlekedés-történet, településföldrajz stb.) nyomultak előtérbe, melyek részére e térképek, illetőleg helyszínrajzok szinte az írott forrásoknál is értékesebb adatokat nyújtanak. Éppen ezért a világháború befejeződése utáni évtizedben egyes térképgyűjteményeket illetőleg meg is indultak publikálható katalógus felvételére irányuló munkálatok. A magyar kezdeményezések közül azonban eddig mindössze Eperjesyé ért el befejezést és teljes eredményt : az előttünk fekvő könyv az első ily fajú magyar munka s így Eperjesy nemcsak a nagy és értékes anyag feltárásáért érdemel elismerést, hanem az úttörés érdeme is megilleti. Eperjesy könyve, — a legújabban megjelent, mindenütt megtalálható s közismert nyomtatott térképeken kívül, — a Kriegsarchiv egész magyar anyagát (összesen 2676 szám) tartalmazza. Minden számnál megadja a térkép címét, keltét, készítőjét,