Századok – 1932

Szemle - Milleker Felix: Kulturgeschichte der Deutschen im Banat. Ism.: Eperjessy Kálmán 102

102 SZEMLE. Biczó Pál: Λ kosdi református egyház története. (Sajtó alá rendezte Molnár Lajos. Kiadja a Kosdi Református Presbitérium.) Budapest, 1929. 70 1. „Nem a történeti könyvek hideg, száraz formájában, hanem egyszerű, bizalmas, elbeszélő alakban, népies nyelven, időrendi egymásutánban adom elő a következő lapokon az egyház történetét." Ez az előszóból vett idézet jellemzi a munkácskát. írója nem tudományos igényekkel lép fel, egyszerű hívei érdeklődési vágyát akarja kielégíteni. Ebből a szempontból a munkácska hasznosnak mondható, bár így ítélve is nagy hiánya, hogy a szereplő személyek jellemzését úgyszólván teljesen elhanyagolja, holott erre anyaga is lett volna. Ha a módszeres feldolgozást a legtöbb esetben az ilyen munkáktól nem is kívánhatjuk meg, a szaktudomány szempontjából mégis csak szükséges lett volna az, hogy forrásait megnevezze, jegyzetekben vagy összefoglalóan, talán a bevezetésben ismertesse őket és minél többet idézzen belőlük. Célját, . Hz egyház múltjának a hívekkel való megismertetését, jól megválogatott idézetekkel is élénkítve, elérte e munka ; de, legalább részben, a szakembert is kielégíthette volna, ha az adatokat későbbi szintetikus feldolgozása alkalmas módon, forrásszerűen sorakoztatta volna fel. Az ilyen eljárás az író erejét sem haladná felül, a végzett munka pedig sokkal eredményesebb lenne. IIa liálint. Milleker, Felix: Kulturgeschichte «1er Deutschen im ISunat. 1716—1918. Vrsac. Kirchner, 1930. 128 1. A könyv a szerzőnek a bánáti német tanítóság számára tartott hét előadását tartalmazza, amelyek egy naptárban (Novisader Kalender) fejezetenként már megjelentek. Nem történetet írt, hanem gondos utánjárással gyűjtött adattárt állított össze a svábság szellemi életéről. Kimerítő rajzokat kapunk a bánáti németség iskolaügyéről, szépirodalmáról, a sajtóról, hírlapírásról és színészetről. Megismerkedünk a sváb földről elindult 15 tudós munkásságával. A művészetről szóló fejezet részletes η ismerteti az építészeti alkotásokat, szobrászatot, festészetet és a zenei életet. Érdekes a bánáti németség egyesületi életének leírása, amelyből megtudjuk, hogy á különböző vallásos, lövészegyesület és dalárda mellett számos más egyesület is működött, amelyek gyakorlati célok megvalósításán fáradoztak. M. értékesíthető adatokat gyűjtött össze a bánáti németség szellemi életéről, módszeres kultúrtörténetnek azonban annál kevésbbé tekinthetjük könyvét, mert maga is szerényebb célokat tűzve ki, megelégedett a már ismert tények népszerűsítő előadásával. Eperjessy Kálmán (Szeged.) Kovács Gyula: Makó város építészete a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig. (58 képpel és a 6 táblával. 8° 40 1. Makó, 1929.) Az Eperjessy Kálmán dr. szerkesztésében megjelenő „Csanádmegyei Könyvtár" 17. füzetében K. mérnök értékes sorozatban, jól sikerült fénykép- és rajz-reprodukciók kíséretében bemutatja Makónak barokk, klasszicizáló, empire és romantikus stílusú emlékeit. A mérnökein her precizitásával és hozzáértésével dolgozik s amint jelzi, nem akar kimerítő műtörténeti tanulmányt nyújtani, nem is adja a város jelzett korbeli városképének teljes kialakulását, csupán egyes megörökítésre érdemes emlékeket sorakoztat fel. Munkáját az igazán művészi érzékű lélek aggodalma sugallta, amely féltette városa emlékeit a modern városrendezés kíméletlenségétől. Ezeket az újabbkori származású, méretben, művészi értékben talán szerény, de a fiatal