Századok – 1932

Történeti irodalom - Boghitschewitsch Dr. M.: Die auswärtige Politik Serbiens 1903–1914. I.–III. Ism.: Jánossy Dénes 85

TÖRTÉNETI IRODALOM. 85 írta, amely szűkreszabott terjedelme folytán XIX. századi történetünkről csak igen rövid összefoglalást nyújthatott ; ellenben a francia nyelvű munkákban gazdagabb, politikai aspirációkkal átitatott kisántánt propagandairodalmat bőven és minden kritika nélkül használta. A magyar nemességet, amely nála a francia fülben oly rosszul csengő porosz junkerfogalommal azonosul, nemze-, tiségeink ,,kemény elnyomásával'' vádolja. „A tót nem ember" idézete nála az elnyomók és elnyomottak képzetét ébreszti. Ez a felfogás határozott visszaesést jelent az előző francia történészgeneráció rólunk formált véleményével szemben. Helyneveink idézésekor velünk szemben következetlen, pl. Brassót Kronstadt néven emlegeti, hozzátéve, hogy most Brassov. Liberális történetszemlélete, a vallásos életről szóló fejezetben, a Dilthey-i ..Nacherleben'" lelki képességét nélkülözve, csupán a tények felsorolására szorítkozik : nála a libre pensée épp oly üresen kong, mint a religion, amikor olyan szellemek alkotásával áll szemben, mint egy Lammenais, Bonald, de Maitre, Görres, Döllinger, Gioberti, Tieck, Novalis. A romanticizmus és a nemzetiség kapcsolatát néhány jól sikerült oldalon foglalja össze. Szép fejezetet szentel a gazdasági élet keretében a bankkapitalizmus, az ipari élet, a munkáskérdés, a szocializmus mozgalmainak, de, amint a francia kritika is felrótta, az e korban oly nagyjelentőségű agrárkérdés a tárgyalásból teljesen kimaradt. A gazdasági élet teoretikusainak jellemzésénél németellenes érzelmeit nem tudja titkolni. List Frigyes munkásságáról így ír : ,,11 proposa aux allemands de faire la conquête économique du inonde". A gazdasági élet kapcsolataként lendületes és eleven fejezetben pergeti le a gyarmatosítás epopeáját. India hódoltatását, Oroszország útját Középázsia felé, a zárt Kína és Japán angol és holland kereskedők által feltárt mérhetetlen lehetőségeit, Egyiptom modern életre ébredését, Algir és a Fokföld birtokbavételét, Szudán és a Szahara kapunyitását, az U. S. A. teljes függetlenségét, végül a latin Amerika emancipációját. Könyve, amely sok helyütt élvezetes olvasmány, nem elégíti ki az olvasót ; eltekintve történetszemlélete egyoldalúságaitól, még egy kézikönyv kereteiben is valami magasabbrendűre, az egészet eggyéfogó szellemre vágyakoznánk. Ehelyett, az egyes fejezetek világos eseményelőadása mellett is, a XIX. század történetalakító erői mozaikká hullanak szét és hiába keressük a törekvést a történelmi élet magasabb szintézisére. Ungár László (Pécs.) Boghitschewitsch, Dr. >1.: Die Auswärtige Politik Serbiens 1903— 1914. 3 kötet. I. Geheimakten aus serbischen Archiven, VIII + 451 1. Berlin, 1928 : II. Diplomatische Geheimakten aus russischen, montenegrinischen und sonstigen Archiven. VIII4-617 1. Berlin, 1929 ; III. Serbien und der Weltkrieg, VIII + 224 1. Berlin, 1931. Brückenverlag. A páriskörnyéki békeszerződések megkötése óta Európában és az Amerikai Egyesült Államokban a diplomáciai forráskiadvá-