Századok – 1932
Történeti irodalom - Juhász Ladislaus (l. P. magister quondam Belae regis Hungariae notarius). - Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katholikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében. Ism.: Tóth László 67
TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 annyira személyes ügye, mint a teremtő filozófusnak, nem is a filozófia volt egyetlen életformája, mint az igazi bölcselőnek. Ö csak rendkívül tehetséges, nagy tudásszomjjal megáldott ember volt, a haladás nagy vágyával, olthatatlan ambícióval, emellett nagy intellektuális és érzelmi antinómiákkal küzdött önmagában, a pedagógus nemes altruisztikus szándékával erőszakos, uralkodni vágyó természet párosult, túlérzékeny önérzet, temperamentuma pedig szenvedélyes és így hajlamos nagy megcsuklásokra, következetlenségekre és az önbizalom elvesztésére is. így hagyta el hosszú időre a filozófia útját s keresett más irányt tevékenysége számára. Igazi filozófus nem kereshetett volna, mert szellemi alkata kényszerítette volna tovább az eredeti és lényeges irányba. A két Mártonnal foglalkozó műből egy érdekes és kiváló család sorsának a körvonalai is előbukkannak. Ösi, talán honfoglaló törzsből ered, ugyanabból a Kerepecz-nemzetségből, melyből Werbőczy is. A középkor végéig jelentősebb közéleti szerepet vitt a család, majd hanyetlik, de ismét felemelkedik, most már intellektuális erejével. Istvánnak az apja is pap s „élő bibliának" nevezik, testvérei közül egyik, József a bécsi egyetem professzora, Gábor pap s irodalmi működést fejt ki ő is. De ott van bennük az ősök harcias, nyugtalan, uralkodó, erőszakos természete. Érdemes volna külön foglalkozni magával a családdal. Egyáltalában, milyen sok új eredménnyel kecsegtetne s miiven új megvilágításba vonná egész történetünket a modern családtörténeti kutatás vagy a már összegyűjtött anyag modern eszközökkel való feldolgozása! Joó Tibor (Szeged.) Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katholikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében. Pannonhalma, 1931. 8°, 74 1. A pannonhalmi rendi tanárképzőintézet hallgatói közül eddig már többen foglalkoztak a katholikus restauráció különböző fázisainak történetével a győri egyházmegyében. Dicséretreméltó kezdeményezés, mert jól szervezett, módszeres kollektív munka mellett így doktori disszertációk formájában jelentékeny, fontos anyag kerül feldolgozásra s az irodalmi tudatba is. Vanyó Tihamér és Csóka Lajos értekezéseiről már szólottunk ezen a helyen (1928. 861—2 és 1929. 288—90 11.), az elvi szempontból ott elmondottak teljes mértékben vonatkoznak Kelemen Atanáz munkájára is. Kelemen a Kol Ionics Lipót hatása alatt konvertált Keresztély Ágost szász-zeitzi herceg restaurációs működését ismerteti. Ez 1695-ben nyerte el a győri püspökséget s megmaradt annak birtokában 1721-ben bekövetkezett haláláig, akkor is, amidőn, mint Kollonics utóda, az esztergomi érseki székre emelkedett. Kelemen a gyér irodalmon kívül főként a győri püspöki és az esztergomi primási levéltárból merítette az anyagot, amelyet biografikus keretben kívánt rendszerezni és előadni. Nem éppen sikeres módszer, mert Keresztély Ágost egyénisége meglehetősen elhomá-6*
