Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35
60 KRING MIKLÓS. 1473-ból és 1475-ből három hasonló értelmű telepítést engedélyező oklevél maradt ránk,1 melyek éppúgy, mint az előbbiek, amellett szólnak, hogy a kapitányok szállásain jobbágyok is voltak. Idővel ezek a sokszor éppen nem jószántukból odaköltöző jobbágyok elkunosodtak. így találunk egy alkalommal több névszerint felsorolt kun között egy Magyar Pál nevűt.2 Viszont az is megtörtént, hogy kunok szöktek meg, vagy költöztek el engedéllyel szállásukról magyar nemes birtokára. Hogy ott sorsuk jobbágy sors lett, bizonyítja a következő : 1460-ban Mátyás megengedi Kenderesi Balázsnak, hogy birtokaira vihesse a Kolbász possession lakó Gyunota Ferenc és Tamás nevű kunokat3 ,,instar aliorum iobagionum suorum Hungarorum" ,4 Az óbudai apácák hosszú évtizedeken át küzdöttek azért, hogy vastoroki birtokukon letelepedett kunokat — később egyszerűen jobbágyoknak nevezik őket — a kunok kapitányai erőszakosan el ne hurcolják szállásaikra.5 25. t.-c.-ben időbelileg egybeesnek. Ezekre olv. Savigny, Fr. K. : Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter. III. köt. XVIII— XXV. fej., V. köt. IV. 1. Krüger : Geschichte des römischen Rechts, 1925. 350. 1. Below, G. szerint (Die Ursachen der Rezeption des römischen Rechts ... 1905. 66. 1.) a római jog a német parasztság helyzetének alakulását tekintve, neutrális hatalom volt. Illés J. : Bevezetés a magyar jog történetébe. Budapest, 1910. 154. 1. Pór A. : Adatok a bolognai és pádovai jogegyetemen a XIV. században tanult magyarokról. Századok, 1897. évf. 769. és köv. 1. 1 Gvárfás I. i. m. III. k. 675., 677. 1. 2 U' o. III. k. 750. 1. U. o. III. 656. 1. : 1466-ban több Horvát nevű kun kapitányról hallunk ; Vastorokon a Havasokról. (U. o. III. 712. 1.) 3 Gyárfás I. i. m. III. k. 642. 1. 4 Csánki D. több helyütt is (Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában, I. köt. 697., 704. stb. 1.) azt mondja, hogy egyes községekben, falvakban egy kun és egy magyar község állhatott fenn egymás mellett. így meg tudjuk magyarázni magunknak azt, hogy ha például egy kunnak ismert község lakosai egyszer csak jobbágyokként jelennek meg, akkor tulajdonképen a kun község mellett fennállott magyar község lakosairól lehet szó. Egy adat azonban e feltevésnek ellene mond. 1428-ban Hédervári Lőrinc lovászmester mint a kunok és jászok bírája Berenchi Istvánnal, a szenteltszéki kunok kirendelt bírájával „populi et iobagiones regales de Hallos et de Kunzeules" ügyében ítél. Azt hiszem, hogy ebben az esetben nem lehet szó egy a kun mellett fennálló magyar község lakosairól. Hédervári és Berenchi kimondottan a kunok körébe rendeltettek ki bírákként, a ,,iobagiones regales" tehát, akik felett bíráskodtak, csak kunok lehettek. — Gyárfás I. i. m. III. k. 588. 1. 5 1388-ban a kun szálláskapitányoknak, 1448-ban általánosságban a „reductoribus Cumanorum", 1459-ben a szegedi castellanusok-
