Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35

KUN" ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 61 Ha magyar jobbágyok költöztek kun szállásokra, egyszeri!, kunokká váltak ; ha ruralis kunok költöztek magyar nemes birtokára, jobbágyokká lettek. A szállások betelepítését engedélyező oklevelek kimondják, hogy az odajövő magyar jobbágyok ugyanolyan feltételek és szokás szerint telepedjenek le, mint amilyenek szerint a többi kunok is élnek.1

A magyar jobbágy és ruralis kun, jász gazdasági helyzete tehát nem nagyon különbözhetett egymástól. De vájjon ez feljogosít-e bennünket arra, hogy a ruralis kunokat, jászokat jobbágyoknak minősítsük? 1407-ben Zsigmond Kompolth és László négyszállási jászokat ..ab omni nota ignobilitatis et popularis condicionis metu" felszabadítva, országos nemesekké teszi. 1409-ben már egy másik oklevél Kompolthot négyszállási kapitánynak mondja. Arról, akit okleveleinek már egyszer kapitánynak neveztek, sohasem halljuk, hogy megnemesíttetett. Ellenben, ha egy kun vagy jász régi birtokában vagy új birtokszerzeményében megerősítést nyert, akkor ez a királyi megerősítés — rendszerint — nemesítéssel volt egybekötve.2 A XV. század elején már nota ignobilitatis bélyegzi az egyszerű kunokat és jászokat, akik — főleg nemesítés útján emelkedhettek a kapitányok sorába. Az egyszerű és kapitány kun, jász úgy áll egymással szemben, mint nemnemes és nemes. Ε megfigyelésünk alátámasztására a két társadalomelem egymáshoz való viszonyán még egy vonást próbáljunk megrögzíteni. 1350-ből arról olvasunk, hogy Nagy Lajos György kun kapitánynak megengedte, hogy jobbágyait és birtoktalan famulusait senki más, mint csak ő ítélhesse meg, „exceptis factis furticinis et latroneis et causis criminalium".3 Ha ezt az exempciót a magyar birtokos nemeseknek adott exempciókkal vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy azoktól miben sem nak és csongrádi comeseknek, 1463-ban pedig a budai provisornak tiltják meg királyaink a vastoroki kunok elhurcolását, jellemzően a kunoknak a királyhoz való viszonya alább megfigyelendő lassú megváltozására. L. különben Gyárfás I. i. m. III. k. 509., 592.. 619., 641., 646.. 652., 654., 695., 712. 1. Azonkívül Hazai okmánytár V. köt, 228. 1. 1 így pl. többek közt Gyárfás I. i. m. III. k. 671. 1. : ,,sub illis libertatibus et consuetudinibus, quibus ceteri Comani nostri utuntur." 2 Ezekre olv. Gvárfás I. i. m. III. k. 553. 1. ; 559. 1. V. ö. még u. o. III. k. 508., 5Ï2. és 585. 1. 3 U. o. III. k. 508. 1.