Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
88 VACZY PÉTER. fordítsuk. Erről a stipendiumról a XIII. századi oklevelek alapján meglehetősen jól tájékozódhatunk. A stipendiumot részben pénzben, részben ruha, fegyver, ló, ellátás stb. formájában adták ki.1 Gurle-i Mossey fia Miklós végrendeletében például meghagyja feleségének, hogy két serviensének stipendiumát fizesse ki, és pedig Mártonnak adjon egy félmárkást, a másiknak egy fertót és egy unciát.2 Más esetben arról hallunk, hogy a serviens ura lovát használta, s tőle ruházatot kapott.3 Birtokadományban csak ritkán részesültek a serviensek. A birtokot hosszú szolgálat jutalmazásaként nyerik el, és pedig teljes tulajdonjogon.4 Első törvényeinkben gyakran olvasunk arról, hogy valamelyik nagyobb földesúr szolgálatába szabadok szegődtek.5 Ezek a liberek rendszerint mint telepesek bérlet formájában művelték a földesúr földjét.6 Sokan közülük azonban az úr udvarába kerültek s serviens-teendőket láttak el. A szolgálatbaállás szabad megegyezésen alapult.7 Szabad 1 Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok, 1912. 33. 61. 1., — továbbá A királyi serviensek és a patrimonialis királyság c. tanulmányom (Különlenyomat a Századok 1927. évf.-ból, 35—37. 1.) 2 1230 : Zalai oki. I. 6. 3 1235—69 : Hazai okm., VIII. 121. 1. Világosan fejezi ki a serviens jogállását az 1339: Anjou-kori okm., III. 599—601. 1. „quod predietus L. non iobagio avi predicti L. fuisset, sed t am quam nobilis vicinus eiusdem libcraliter et voluntarie pro stipendia eidem servivisset". 1 Szekfű Gyula: id. m. 33. 1., — Váczy Péter: Serviensek, 35. 1. Jellemző erre nézve Konrád mester levele, melyben fiának utasításokat ad (Wenzel : Codex, Χ. 453.1.) 5 Szent László I. 18. (Závodszky: id. m. 161. 1.) — I. 30. (u. ο. 162. 1.) „liberi vero, cuicunque episcopo vei comiti adheserint", — III. 2. (u. o. 174. 1.) „wzbeg, cuicumque persone si adheserint". 6 Kálmán I. 35 (u. o. 187. 1.). — I. 80. (u. o. 194. 1.). ' Szent László I. 18. (u. o. 161. 1.) ,,Si quis clericus in pátriám istam veniens, alicui episcoporum vei comitum adheserit, et eum dominus suus bene habuerit, et secundum quod cum eo convenit, tractaverit, si discedere ab illo voluerit, ne quaquam discedat, donec prius de iniusticia sibi illata in audiencia regis déclama vérit." Hogy kiket kell értenünk ezek alatt a jövevények alatt, s hogy szerzett birtokaikat milyen jogon bírták, arra jó példa 1146 : Pannonhalmi rendt., I. 598—599. 1. ,,me Fulconem hospitem primo advent us mei tempore, Almo duci studio servitutis clericalis adhesisse, post eius autem disscessum archiepiscopo Seraphino dein vero Vespergensis ecclesie pontificibus . . . usque ad senectam memoriter iocundeque servivisse." Az oklevél a törvénnyel tartalmilag megegyezik. Ugyancsak itt idézhetjük Szent István I. 24. cikkét is, amely a milestartásról szóló I. 23. cikket követi. A törvényben szereplő hospes — már az előtte álló cikk miatt is — elsősorban miles-szolgálatot teljesíthetett. Ebben a cikkben pedig kifejezetten szó esik az ellátásról, továbbá a szabad szerződéses viszonyról. „Si quis hospitem cum benivolencia accipit et nutrimentum sibi honeste inpendit,
