Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
A HŰBÉRISÉG SZEREPE SZENT ISTVÁN KI RÁL YS-ÍG ÁB AN. 389 megegyezés és serviens-szolgálat jellemzi a német „Gefolgsschaft"-ot is. A germán „Gefolgsleute" az úr házánál éltek, asztalánál étkeztek, akárcsak a magyar serviensek. Ezek a „Gefolgsleute" sem végezték szolgálatukat földadomány ellenében. És ahogyan a magyar serviensek, úgy a germán Antrustio-k szolgálata is a hadi dolgokon kívül még különféle megbízások, officiumok vállalásával járt.1 A királyi és a magánurak famíliája nem a német hűbériséggel, hanem a germán „Gefolgsschaft"-tal tart fenn rokonságot. A hűbériség a ,,Gefolgsschaft"-ból alakult ki, maga a „Gefolgsschaft" azonban még nem mutat fel hűbéri vonásokat. ,,Gefolgsschaft"-ból hűbériség akkor vált, amidőn a servitiumot haszonélvezetre kiadott földbirtokkal rekompenzálták.2 Ezt a lépést a középkori magyar királyság sohasem tette meg. Az egész középkoron keresztül uralkodó serviensi intézmény nem a birtokon, hanem a stipendiumon épült fel. Kétségtelen, hogy a szentistváni törvényekben említett milesek legnagyobb részét ilyen serviens-elemeknek tekinthetjük. Ezeket a serviens-miïeseket a német „Gefolgsleute" mellé állítottuk. Németországban a milesek rendje azonban nemcsak ,,Gefolgsleute"-ből tevődött össze, hanem a földesurak hadi népéből is : a miniszteriálisokból. Nálunk a miniszteriálisokat jobagióknak nevezik a források. A jobagiók közül kerültek ki a földesúri népek tisztjei, a jobagiók kezelték az úr gazdaságát. Résztvettek továbbá legációkban, quamdiu secundum propositum nutritur, non deserat suum nutritorem, nec ad aliquem alium suam deferat hospitalitatem." Ha már most ezzel egybevetjük a törvénykönyv más helyeit, melyek a hospesjogot a convivium formájában mutatják be, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a serviensi intézmény Szent István korában már megvolt s az együttélés, a convivium keretei között fejlődött ki. A serviensi intézmény magja a hospes-jogon alapuló convivium. A convivium előfordulására lásd Kálmán I. 49. (Závodszky: id. m. 190. 1.) — I. 45. (189. 1.) „cohabitare". — I. 35. u. ο. (187. l.> „cohabitat". Ezekről a miles-serviensekről és szabad telepesekről szólhat Kálmán, Synod., I. 69. cikke (u. o. 205. 1.) „Si quis alterius servum vei servientem talem, qui domino suo sine ipsius voluntate alienor i non potest..." Tehát voltak olyanok, akik szerződésszerű, szabad szolgálatban álltak. A miles-serviensek is azok közé tartoztak akik elhagyhatták urukat. 1 H. Voltelini : Prekarie und Benefizium Vierteljahrsch. f. Soz.und Wirtschaftsgesch. XVI. 1922. 301—302. 1. A szláv druzina a magyar serviens-intézménynek felel meg. V. ö. Kutrzeba: Grundriss der polnischen Verfassungsgesch. 1912. 10—11. 1. „Für diesen Dienst gab er ihr Unterhalt, Kleidung und reiche Geschenke . . ." 2 H. Voltelini: Prekarie und Benefizium. 301. 1.
