Századok – 1932

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369

a HŰBÉRISÉG SZEREPE SZENT ISTVÁN ki rál ys-ÍG áb an. 375 Állítsuk most már ezzel a formulával párhuzamba Szent István első törvénykönyvének sokat idézett, s oly gyakran félreértett hatodik cikkét : „Deere vi m us nostra regali potencia, ut unusquisque habeat facultatem sua dividendi, tribuendi uxori, filiis filiabusque atque parentibus sive ecclesie, nec post eius obitum quis hoc destruere audeat".1 István király akaratjából mindenkinek megvan a joga arra, hogy sajátját felossza, adományozza feleségének, gyermekeinek, rokonságának5

avagy az egyháznak, s az ő rendelkezését halála után senki megdönteni ne merje. A stílusbeli egyezés meglepő. Valószínűnek látszik előttem, hogy ennek a cikknek fogalmazásánál a német császári kancellária stílusa ugyanúgy mintául szolgált, mint első okleveleink kiállításánál. Cikkünk írója akaratlanul átvette a német császári oklevél-formulárét, amely éppen azért, mert stereotip, könnyen szaladt tolla alá. Ez a párhuzam azonban még másra is tanít minket. Megmutatja az útat a cikk igazi értelmének és szándékának felfedésére. Závodszky a törvénykönyvhöz csatolt kommentárjában a magántulajdon bevezetését emlegeti e cikkel kapcsolatban. Eszerint Szent István a nemzetségi közös birtoklásra mért volna halálos csapást ebben a cikkben és éppen ezzel a cikkel.3

Hogy mennyivel szolgálja jobban a királyság érdekeit a magántulajdon, mint a földközösség, alig magyarázható. A közös birtoklás, ahogy arra már Tagányi rámutatott, a királyság későbbi történetében is elég sűrűn fordul elő.4

Valószínűbb, hogy magánbirtoklás és földközösség a királyság megalapítása előtti időkben is békésen megfért egymással. Ez kiviláglik különben magából a cikk szövegéből is. A cikk ugyanis már felteszi a magántulajdont, de nem teremti meg. Feltételezi, hogy mindenkinek van valamije, ami fölött rendelkezhet. Eckhart Ferenc szerint a rendelkezés joga csak az ingó vagyonra vonatkozik.5 Érvelése azonban, amellyel tételét alátámasztja, nem hat eléggé meggyőzően. A törvény szövegéből inkább az ellenkezője tűnik ki. (v. ö. 7. cikkel) Azt sem mondhatjuk, hogy Szent 1 Závodszky: id. m. 144. L 2 A parentes jelentését 1. Illés József : A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában. 1904. 53. 1. 3 Id. m. 20. 1. 4 A földközösség története Magyarországon. Magyar (íazdaságtört. Szemle. 1894. 5 Hóman Β.: A magyar történetírás új útjai. 1931. 451. 1. 19. jegyz.