Századok – 1932

Szemle - Vajthó László: Magyar irodalmi ritkaságok. Ism.: Torma Péter 350

szemle. 351 Bessenyeinek Tariménes utazása című szatirikus állambölcseleti regényét. Példája hatott és más középiskolák bekapcsolódásával magyar írók munkáinak sorozatos kiadása indult meg a fennti címen. A sorozatból, amelynek eddig tíz száma jelent meg, több munka a történettudomány művelői részéről is érdeklődést kelthet, mert különböző korok embereinek szellemi és lelki világát ismertetik meg és így felhasználhatók oly egyetemi szemináriumi oktatásnál is, amely céljául a világnézet változások érzékeltetését tűzi ki. A Tariménes utazásá-ban nem az emberi szív szenvedélyeinek képe bontakozik ki, hanem eszmék és nézetek küzdenek egymással. Bessenyei a racionalista életfelfogás hive, kinek munkássága elsősorban azért korszakos, mert a felvilágosodás eszméit magyar talajra iparkodott átültetni és ezzel lehetővé tette, hogy a felvilágosodás magyar nemzeti jelenséggé legyen. A felvilágosodásnak vezető gondolatait megtaláljuk regényében, de nem a magyar viszonyokra alkalmazva, hanem a maguk általánosságában, egyetemes érvényességükben. Voltaire tanítványa magáévá teszi ugyan ennek humanitárius és jobbágyvédő eszméit, de nem követi mesterét az utolsó állomásig, a teljes jobbágyfelszabadításig és nem teszi a jobbágyot földje tulajdonosává. A regényben leírt országgyűlés törvényhozói védik ugyan a jobbágyot minden zaklatás, erőszak és túlzott megterhelés ellen, de a földet a vitézlő rend tulajdonának hagyják és a jobbágy csak örökös árendás lehet. Az állam vezetése is kizárólag a nemesség kezében marad mert „egyik a test, másik lélek : amaz dolgozik, ez vezérel." (126. 1.) Noha Bessenyei egészen eltelt a felvilágosodás eszméivel, a nemességtől nem szakadt el ; hagyományai, neveltetése erősen ehhez kapcsolták. Regényében a felvilágosodás gondolatainak harmonikus vagy legalább ellenmondás nélküli egységbefoglalását hiába keresnénk, az eszmék küzködnek, harcolnak egymással és nincs mindig kielégítő megoldás, mert Bessenyei lelkében is folytonos harc dúlt az igazság után és a kérdéseket önmaga számára sem tudta megoldani. Azonban a felvilágosodás korának lényegét annál mélyebben, annál sokoldalúbban állítja elénk ; e kor megsmerésére nehezen találhatnánk megfelelőbb művet. Mint a sorozat első száma jelent meg Bessenyeitől : A törvénynek útja. — Tudós társaság, ez a két kis bölcselő munka. Az első az állam kialakulását, a különböző kormányformákat, törvényhozó hatalmat stb. boncolgatja a felvilágosodás szellemében, másikban pedig a teológus, filozófus, politikus, statisztikus és historikus saját tudományukat fejtegetik, keresve azok értelmét. A döntést az olvasóra bízza Bessenyei, éreztetvén, hogy maga a hitnek adja a győzelmet. A magyar nyelv jogaiért és érvényesüléséért vívott küzdelemhez tartozik az „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék". Bessenyei 1778-ban megjelent „Magyarság" című munkájában a magyar nyelv érdekében szólalt fel, a tudomány nyelvévé óhajtván tenni. Ε munkájában pedig egy társaság szükségességét és hasznosságát fejtegeti a magyar nyelv kifejlesztése érdekében. Könyvét a magyar főrendeknek ajánlja, kik ekkor ugyan nem fogadták el tervét ; de közülük került ki Széchenyi István, ki a tervet végül is megvalósította. Ugyanebből a korból való Benyák Bernát piarista : „Joas" című iskola drámája, mely azonban nem a felvilágosodás hirdetője, hanem a vallásos barokkideál kifejezője. A XVI. század vallásos világnézetét, mely az állam és politika minden viszonylatát és eseményét a hit mértékével méri, hozza közel Károlyi Gáspár : „Két Könyv. Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szeren-