Századok – 1932

Történeti irodalom - Jekelius E.: Das Burzenland. – Kronstadt. – Die Dörfer des Burzenlandes. – Die Wirtschaftsgeschichte des Burzenlandes. Ism.: Pozsonyi-Filtsch Zoltán 335

364 történeti irodalom. szat és vadászat történeti ismertetésének. Mivel hiányzanak a sokfelé ágazó kérdéseket egységbe foglaló, vezető kötetek, az olvasó néha nem lát tisztán, amit fokoz az az egyébként helyeselhető elv, hogy a mű lapjain a legellentétesebb vélemények is szabadon érvényesülhetnek. Ily módon azonban meglehetősen nagy feladat hárul az olvasóra, akinek bizonyos alapvető igazságok ismerete nélkül kell önnálló véleményt formálnia. Hogy csak egyetlen példát említsünk fel, Treiber falu-alaprajzaira utalunk. A barcasági falualaprajzok vizsgálatának eredményeképen azt találja (Die sächsischen Siedlungen in Burzenland, IV. 1. 12.), hogy a széles egy-utca menti települések a bajor helységekkel, a párhuzamos utcasorúak a frankföldiekkel mutatnak megegyezést, a templomerődítés szokása pedig a szászoknál volt legjobban kifejlődve. Mindezekből azt a következtetést vonja le, hogy a telepesek őshazája csak ott lehetett, ahol ez a háromféle település-forma a legerősebben hathatott : a Rajna mentén. Ez az érvelés csakis akkor volna érthető, ha ismeretesek volnának a barcasági telepesek őshaza-kutatásának más módszerekkel megállapított eredményei (néprajzi, nyelvi stb. alapokon), mert így, pusztán a háromféle telep-típusból azt kellene következtetnünk, hogy az egyes falvak lakosai nem egy vidékről, hanem oly különböző helyekről vándoroltak be, ahová falvaik jellegzetes alaprajz-formái utalják őket : Bajorországból, Frankföldről és Szászországból. Más kérdések tárgyalása során is feltűnik az, hogy az írók egy részét bizonyos előre elfogadott alapgondolat irányítja és ítéletében befolyásolja, mások azonban ez alól a történeti igazság kedvéért igyekeznek kivonni magukat. Ez például a Barcaság területén található építészeti emlékek eredetének vizsgálata során is látható. Az írók nagy része, csak azért, hogy a német művészeti import nagy jelentőségét minél jobban kidomborítsa s ennek a művészetnek általánosságát és elsőbbségét Erdély földjén minél erőteljesebben igazolja, minél régebbi időkből származóknak igyekszik azokat feltüntetni, még a szászság fejlődésképességének rovására is. Ez viszi a legtöbb kutatót arra, hogy ne csak a barcasági várak, hanem az összes templomerődök és vártemplomok keletkezését is a német lovagrend közvetlen működésének tulajdonítsa. Az alábbi példa elegendően igazolja, hogy az ilyen archaizáló törekvés a tudományos igazságnak a mi esetünkben is mennyire kárára és veszélyére vált. A lovagrend elűzése előtt Marienburg volt az egész telep központja. A helységnek ebben a fénykorában keletkezik román stílű temploma, amely később gótban épül át. A templom-emlék első ismertetője (L. J. Marienburg, 1837) a mai kórust tekinti az eredeti lovag-kápolnának ; az egyik oldalhajó falán található 1457-es évszámból pedig azt következteti, hogy ezeket a főhajóhoz képest később építették. 1838-ban (a következő évben) földrengés volt a vidéken, melynek következtében a megingott falak védelmére alul, a kórus és a torony körül erősítő falak hozzátoldása vált szük-