Századok – 1932

Történeti irodalom - Jekelius E.: Das Burzenland. – Kronstadt. – Die Dörfer des Burzenlandes. – Die Wirtschaftsgeschichte des Burzenlandes. Ism.: Pozsonyi-Filtsch Zoltán 335

történeti irodalom. 339 ségessé. Emiatt az 1858-ban felületesen vizsgálódó Orendi azt gondolta, hogy itt eredetileg régebbi, szélesebb alapokon újabb, keskenyebb falak épültek. Ebből és egyéb félreértett külsőségekből téves következtetések útján hamis teóriákat állított fel. Végre azután legújabban (1927) egy külföldi kutató (H. Phleps Danzigból) a rossz utakon járó elődök nyomába lépve tovább építi a helytelen elméleteket. A hosszházat eredetileg háromemeletes profán építkezésnek mondja, amely a lovagrend régi lakóhelyiségeit foglalta magában (még szíriai analógiákat is talál ehhez) s ebből az épületből lett volna távozásuk után a mai hosszhajó, amelyhez azután a két mellékhajó és egyéb részlet épült. Amint látni fogjuk, a hibák halmozása, az erősen irányzatos és túlságosan teoretizáló módszer igen messze viheti a tárgyilagosságot nélkülöző kutatót a helytelen következtetésekben. A „Burzenland" egyik írója : W. Horwath ugyanis elfogulatlanul megállapítja ezeket a tévedéseket és helyszíni vizsgálat alapján rendre bebizonyítja, hogy a főhajó, a mellékhajók és a torony egyidőben épültek, — s hogy a félrevezető egyéb részletekből levont sorozatos következtetések is helytelenek, azt a környék emlékeinek összehasonlító vizsgálata alapján mutatja ki. (IV. 1. 121.) Többi részlettanulmányában is ily tárgyilagosan jár el, amikor az ősi lovagvárak számát erős kritikával korlátozza és a templomvárak és erődített templomok keletkezését a XVI—XVII. századba teszi, mert helyszíni vizsgálatai során kitűnt, hogy az erősítő falrészek mind későbbi hozzátoldások, átépítések és a középkor végére utaló falazási technikát mutatnak. Egy másik író : Ed. Morres, amellett, hogy szintén hangsúlyozza a barcasági kultúra német jellegét és ő is azt állítja, hogy „in allen Stilphasen folgte unsere Kunst der Kunst der deutschen Länder" (IV. 1. 161.) — mégis a német lovagrend működését inkább csak megindítónak tekinti és a Barcaság belső tevékenységének nagy önállóságot tulajdonít (IV. 1. 164.). Ez az önállóság a templomépítészet alaptípusait jelentő alkotásokon : Marienburg (IV. 1. 116—123.) Kronstadt—Bartholomae (III. 1. 107—121.) és Tartlau (IV. 1. 149—158.) emlékein, továbbá Brassó nagyszerű „Fekete-templomán" (III. 1. 122—140.) még nyugateurópai viszonylatban is valóban kimutatható ; még inkább érvényesülhetett ez az önálló művészeti irány a később keletkezett építményeken. A lovagvárakon és az ezeket utánzó templomerődítéseken észlelhető szíriai vonások, amelyeket a szentföldről jött lovagok honosítottak meg, továbbá a centrális bizánci gondolatot a nyugati architektúrában feloldó tartlaui templom oly különlegességek, amelyekből megérthető a barcasági építészet erősen egyéni iránya és változatossága. Ki kell emelnünk a Feketetemplom különlegességeit is mind az általános elgondolásban, mind a részletekben és a vidéki templomokon, több helyen mutatkozó normann vonásokat, amelyeknek eredete kétségtelenül a Dunántúlon keresendő, nem pedig Németországban. (IV. 1. 164.) Ezt ma már az osztrák műtörténet is elismeri. A középkori, majdnem kizárólag egyházi művészet eredetisége 22*