Századok – 1932

Történeti irodalom - Jekelius E.: Das Burzenland. – Kronstadt. – Die Dörfer des Burzenlandes. – Die Wirtschaftsgeschichte des Burzenlandes. Ism.: Pozsonyi-Filtsch Zoltán 335

történeti irodalom. 335 tudatában gyökerező megegyezésnek a lehetőségét akkor, amikor a szászság számára ez a megegyezés létkérdéssé vált. A „völkisch" gondolat számos alakváltozatában egy új, hatalmas közösség reményét csillogtatta meg az erdélyi szász értelmiség legjobbjai előtt ; ehhez a gondolathoz kellett folyamodniok azoknak, akik szabadulni akartak a kis-szász ideologia merev és szűk korlátaitól, de ez a gondolat természetszerűen csak betetőzte a szászság erdélyi elkülönülését és elszigetelődését. Ε gondolat elhatalmasodásával egyidőben és egyenlő mértékben veszítik el a szászok az erdélyi hazában való továbbfejlődés leglényegesebb feltételeit. A szászság erdélyi sorshoz való kötöttsége s főkép a magyarsággal való együttélése a kötet tanulmányaiban a „völkisch" gondolattal szemben teljesen elmosódik. 2. A háború előtti szász történetírás a Habsburg-monarchiát lényegében germán jellegével, főkép pedig mint az „anyaországgal" összekötő kapcsot mindig a legmagasabbra értékelte. S amilyen mértékben kiemelkedtek az erdélyi szász történetírók szemléletében a Habsburg-dinasztia érdemei, ugyanolyan mértékben növekedett a régebbi történeti irodalomban csekély figyelemre méltatott, vagy egyenesen ellenségként kezelt magyarság értéke is. A legújabb történeti munkákban azonban úgy tetszik, mintha a historikusok a Habsburg-monarchiának és a magyarságnak az erdélyi szász történelem szempontjából nem tulajdonítanának már olyan lehetőséget, mint eddig. Ehelyett egy új történelmi folytonosság körvonalai tárulnak elénk, amely a szász-oláh együttműködés és szolidaritás köré fonódik. Ε szolidaritás gondolatának szuggesztiója alatt áll már Teutsch nagy szász-históriájának 1926-ban megjelent befejező kötete és Bell kiadványának tanulmányai sem mentesek teljesen tőle. Ε szolidaritás kidomborítására főkép a tanulmányoknak a legújabb korra (különösen a XIX. század második felére) vonatkozó részei adtak alkalmat, de hatása alatt a régibb korszakok képe is módosul és új részletekkel bővül. A szász historikusok új orientációja bizonyára nem köpönyegforgatás, csupán az új körülményekhez való kényszerű alkalmazkodás ; de a történelmi tényezők e feltűnően gyors átértékelése mégis meglepő és alkalmas arra, hogy megrendítse hitünket az egyébként kitűnő és főként szervezettségében mintaszerű erdélyi szász történettudomány öncélúságában. Pnkánszky Béla. Das Burzenland. Herausgeg. ν. E. Jckelius, Kronstadt 1928—29. III/l. kötet: Kronstadt. 8° 271 L 260 ábra, IV/1. kötet: Die Dörfer des Burzenlandes. 261 1. 366 ábra. V/l. Die Wirtschaftsgeschichte des Burzenlandes. 233 1. 162 ábra. Verlag : Burzenländer Sächsisches Museum. A Barcaság történetírója sokkal előnyösebb helyzetben van, mint egy alföldi megye monográfusa. A Barcaság területe ugyanis földrajzi és történelmi értelemben is ideális egység, amilyet általában nem igen találunk megyéink, vagy közepes nagyságú tájegységeink sorában. A „Burzenländer Sächs. Museum" vezetésével