Századok – 1932
Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13
A FELVIDÉK TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMA. 19 országot és különösen a Felvidéket a cseh királysághoz csatolja.1 A kultúrtörténeti irányzatot Novotny,2 A. Prazák és a francia csehbarát történetíró, Ernest. Denis képviselik. Közös alapmeggyőződésüket Novotny következő szavai fejezik ki : „sem az egymástól független államok ellentétes érdekei, sem a különböző állami hovatartozás nem szakították meg a nemzeti egységet és a belső élet egységét. A csehszlovák nemzet azonos belső életet élt. A tótok a valóságban a csehek életét élték, bár Magyarországhoz tartoztak. Nem állítjuk ugyan, hogy Szlovenszkó története azonos volna Csehországéval, de legalább is annak visszhangját képezi". A politikatörténeti és kultúrtörténeti iránytól egyaránt független, sőt a csehszlovák történeti egység tanával szemben óvatosan elutasító álláspontot képvisel a csehek kitűnő jogtörténésze és politikusa, K. Krofta,3 aki a csehtót történetet az osztrák történet mintájára képzeli el. Az 1526-os évszámnak itt az 1918-as felelne meg. A csehhez viszonyítva aránylag keveset mondhatunk a tót történetírás múltjáról. A magyar világban tótul csak igen kevesen és ném mindig a legjobb erők írtak. A régi tót gárda tagjai, Krizko, Botto, Sasinek és Skultéty nem voltak szakszerűen képzett historikusok, érdeklődésüket egyrészt apró helyi témák, másrészt a tót nép múltjának általános kérdései kötötték le. Eredményeiket így, különösen a középkori történetet és a tótság eredetét illetőleg, kevés módszeresség, de annál több fantasztikum jellemzi.4 A helyzet ma már megváltozott s lia az említett hibák nem is tűntek el teljesen, már nincs messze az az idő, amikor a tótság képes lesz történeti világképét magyaroktól és csehektől függetlenül kialakítani. Erre a reményre elsősorban egy fiatal tót történész, Daniel Rapant munkássága jogosít fel, melyet európai erudíció, kitűnő módszertani érzék és nagy kutatókedv 1 így a Nagymorva Birodalomhoz számítja egész Pannóniát, Csehországhoz Magyarországot Vencel uralkodása alatt stb. 2 Ζ dëjin ceskoslovenskych.(A csehszlovák történelemből.) 3 Ο ukolech slovenské historiografie, Bratislava 1925. Brno 1921. (A szlovák történetírás feladatairól.) 4 Jellemzőek erre J. Skultétynak Ο slovákoch (a szlovákokról,) Turo. Sv. Martin, 1928 c. tanulmánykötetében kifejtett nézetei. A magyarok mindig a németség barátai voltak, a germánizálásnak egyedül a tótok és más szláv nemzetiségek szegültek ellen. Álláspontjának megfelelően mindenki tóttá, szlávvá változik, amint a németek ellen küzd, de tüstént magyarrá válik, mihelyt németbarát magatartást tanúsít. 2*
