Századok – 1932

Szemle - Hajdu Helga: Lesen und Schreiben im Spätmittelalter. Ism.: Bezsák Miklós 237

szemle. í 237 lyásoló spekulációs üzletvitelt. Bastian a regensburgi Runtingerháznak a XIV—XV. sz. fordulójáról fennmaradt üzleti könyvéből, — melynek kiadásán esztendők óta dolgozik, — ellenkező eredményre jut ; a könyvvitel primitív formája mellett sem volt alkalmatlan arra, hogy az üzlet menetéről megbízható képet adjon. Részben a könyvek bejegyzéseiből is világos áttekintést lehetett nyerni az egyes üzleti műveletekről, részben egyéb fennmaradt külön naplók jelentették a szükséges kiegészítéseket. — Nem hiányzik e könyvvitelből a mérleg sem, csak éppen nem a naptári évhez igazodik. Számítási műveletei megbízhatók és pedig nemcsak az összegezés és szorzás, hanem az osztás tekintetében is, holott Sombart hajlandó a középkor emberétől csaknem egészen megtagadni azt a képességet, hogy tudott osztani. Árukészleteknek évszámra való visszatartása s egészében való hirtelen piacra vetése igazolják a spekuláció jelentékeny szerepét, éppúgy, mint a magyar és rajnai forint árfolyamkülönbözetének a regensburg-frankfurti viszonylatban való rendszeres kihasználása is. Figyelmet érdemelnek Bastian-nak a középkori áruforgalom méreteire vonatkozó észrevételei is, amelyek eredményeikkel tetemesen meghaladják a Sombart nyomdokain haladó lekicsinylő értékeléseket. Paulinyi Oszkár (Bécs). Hajdú Helga: Lesen und Sehreiben im Spätmittelalter. Verlaganstalt Danubia Pécs—Fünfkirchen. 1931. 64 1. — Az írásbeliség kutatása terén jelentős vizsgálatok történtek már magyar részről, melyek a paleográfiai megállapításokon túlmenőleg fontos tanultság-történeti megállapításokat eredményeztek. H. dolgozata újabb eredményes kísérlet ezen a téren ; nem az írás ós olvasás technikájának vizsgálatával, hanem az írásbeliség szükségletének fokozódását előidéző szellemi tényezők keresésével igyekszik a kérdéshez hozzáférkőzni. Sajnos, a szellemi tényezők közül csak a vallási motívumokat teszi vizsgálódásainak tárgyává, míg a többi, az írásbeliség fejlesztésére nem kevésbé jelentékenyen ható tényezők feltárását nélkülöznünk kell. Az olvasás és írás utáni vágynak vallási szükségletekből kifolyó első jelentkezését az albigensek mozgalmában látja. Náluk található a Szentírás önolvasáson alapuló ismeretének első, bár kezdetleges nyoma. Ezen vágy fokozottabb mértékben jelenik meg a valdenseknél. Hiveik a tudatlan, alsóbb néposztályokból kerülnek ki, tanítóik is mélyen alatta állanak a klérus íráskultúrájának, de fő érdemük, hogy éppen a népet igyekszenek az olvasás és írás számára előkészíteni. Az egyháznak is kétségkívül jelentős szerep jutott az írásnak világiak között való terjesztésében. Elsősorban a ferencesek által, kik a városi és plébániai iskolákban tanítottak és harmadrendjük tagjait írásos tevékenységre ösztönözték. A miszticizmus a világiak körében is ösztönzőleg hatott az olvasás elsajátítására. Ε mozgalom legjelentősebb megnyilvánulásával a Németalföldön találkozunk, hol a „fratres vitae communis" a kézművességek legelőkelőbbjének az írást tartván, egész életüket a könyvírás szolgálatába állították. Könyveik dísznélküliek, kiállításuk iparszerűleg történik, miáltal szélesebb rétegek közt terjedtek el. Ezzel a mozgalommal egyidőben keleten is mutatkozik hasonló jelenség. Csehországi előhumanisták által előkészített talajon Husz hirdeti tanait, melyek közt a szentírás olvasása is szerepel. Eszméi következtében a XV. század végén általánosságban elterjedt Csehországban az olvasás és meglehetős nagy számban