Századok – 1932

Szemle - Heimpel Hermann: Aus der Kanzlei Kaiser Sigismunds. Ism.: Tóth László 236

236 szemle. Ez a Velencével folytatott küzdelem elejére — 1412-re — visszanyúló s nyilván genuai körökben fogant terv azt célozta, hogy a távoli kelet — China, India, Peizsia — nyugatra irányuló áruforgalma Egyptom (Alexandria) helyett, hol Velence szinte monopolisztikus helyzetnek örvendett, a Genua érdekeltségébe tartozó Kaffa (Krim félsz.) felé irányittassék. — Persze mint a többi, ez is csak terv maradt. (Az ez ügyben Dschelaleddin tatár khánhoz küldött követség tagjai magyarok voltak : Geretz-i Miklós, Salmawar-i László és Haugar-i (?) vagy Haugen-i (?) Jakab). Pauíinyi Oszkár (Bécs) Heimpel Hermann: Aus der Kanzlei Kaiser Sigismunds. (Über den Cod. Pal. Lat. 701 der Vatikanischen Bibliothek) Archiv für Urkundenforschung. XII. kötet (1931), 111—180 1. H., aki Zsigmond uralkodásáról egy nagyobb művet készít elő, a Zsigmond kancelláriájából fennmaradt három leveleskönyv (a bécsi állami levéltár ,,D" és ,,22" kódexei, valamint a Vaticana címben említett kézirata) közül a vatikáni kódexet ismerteti behatóan. Ennek tartalma legnagyobbrészt Zsigmond politikai levelezése 1410—14-ből, életének abból a szakaszából, amely eredményekben és nagy tervekben egyformán gazdag volt. A leveleskönyv eddig sem volt ismeretlen ; a 116 levélből mindössze 64 volt kiadatlan, a többi pedig, főként Finke publikációjában a konstanci zsinat történetéről, ismeretes volt. Miután részletesen ismerteti a valószínűleg 1424 előtt szerkesztett leveleskönyv diplomatikai sajátságait, valamint jelentőségét Zsigmond kancelláriájának történetében, behatóan foglalkozik az aktákban foglalt, eddig ismeretlen adatok történeti értékével és jelentőségével is. Előadásából is kitűnik, hogy Zsigmond történetírója nehezen nélkülözheti a magyar nyelv, illetőleg a magyar történetírás eredményeinek ismeretét. H. a magyar vonatkozásoknál még mindig Tesslerre kénytelen támaszkodni s a magyar nyelvű újabb irodalomról tudomást sem vesz. A most először kiadott 64 irat bő, kivonatos regestája is tele van magyar vonatkozásokkal, így különösen érdekesek az 1912-i magyar-lengyel tárgyalásokra, valamint a lengyel király budai látogatására vonatkozó adatok, de magyar történetföldrajzi ismeretek hijján képtelen a király itenerariumára vonatkozó, egyébként igen világosan beszélő adatokat megfejteni. Sok adatot közöl Uski János veszprémi püspöknek, Zsigmond kedvelt diplomatájának a működéséhez is, de Lukcsics József beható kutatásairól, (Századok, 1908. 1—28.1.) itt sem vesz tudomást. — Igaza van azonban, amikor erősen hangsúlyozza, hogy Zsigmond okleveleinek Fejér György-féle kiadása már semmiképpen sem felel meg a mai diplomatikai követelményeinek. A régóta készülő Zsigmondkori Okmánytár megindítása olyan adóssága a magyar történetírásnak, amelynek törlesztését méltán várhatja tőlünk az európai tudomány. Tóth László. Bastian, Franz : Das wahre Gesicht des „vorkapitalistischen' Kaufmannes (Vierteljahrschrift f. Soz. u. Wirtschaftsgeschichte, 24. (1931.) köt. 1—35 11.) Sombartnak a középkori kereskedelem kisszerűségéről, a középkori kereskedő akapitalisztikus szelleméről vallott felfogása többek közt a fennmaradt üzleti könyvek állítólag semmi áttekintést nem nyújtó rendszertelenségére, tömeges számítási hibáira támaszkodik, mint ami már önmagában véve lehetetlenné teszi a nagyvonalúbb, a piaci viszonyokat kihasználó és befő-