Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

186 KRING MIKLÓS. Kezdetben a szálláskapitány is alig emelkedhetett jobban a többi kunok, jászok fölé, mint korábban a nemzetségi kapi­tány (csupán a vérségi kötelékek helyett a területi közösség tartotta össze azt a csoportot, amely felett imperiumát gya-, korolta). De a birtokossá lett szálláskapitányok gazdasági s így társadalmi tekintetben is elváltak a iurisdictiojuk alá tartozó egyszerű kunoktól, jászoktól. Ám ezeknek egy része nem került szorosabb függésbe a possessionatus szálláskapi­tányoktól. A királyhoz való viszonyuk azonban annyiban megváltozott, hogy gazdasági elerőtlenedésük folytán katonai kötelezettségeiknek nem tudva továbbra is eleget tenni, adó­fizetésre kényszerültek. Egyrészt, hogy az adóbehajtók zak­latásaitól és elszállásolásuk folytán rájuk nehezedő teher alól szabaduljanak, szerepüket maguk választotta tisztviselőkre igyekeztek ruházni ; másrészt, mivel a vérségi társadalom megszűntével, számukra a szálláskapitány mint földesúr ille­tékes bírói fórum nem lehetett, a szálláskapitányok közül és körükből választott bíróság kialakítására törekedtek. Nagyon valószínű, hogy ilyképen a székeknek a feltűnése a XV. szá­zadban elsősorban az ő iniciativájukra vezethető vissza. A székek kialakulása és társadalmi rétegeződésük vég­eredményben egyazon tényező (állandó megtelepedésük) kihatása volt. Ε társadalmi folyamatról azonban az okleveles gyakorlat s a törvényhozás nem vett tudomást. A király közvetlen környezetében a király alatt hadba­szálló kunok a XIII. században királyi serviensek voltak. A XVI. század kialakult magyar rendisége azonban, amely csak a nemes és jobbágy megkülönböztetését ismerte, ben­nük, akikre a Tripartitum I. részének 9. címe nem volt maradéktalanul alkalmazható, csak jobbágyokat látott. A magyarság a kun és jász társadalmat kezdettől fogva évszázadokon át homogénnek, differenciálatlannak fogta fel s az említett két határpont közt éppen ezért óriási szakadékot látott. A közbeeső társadalmi fejlődés vizsgálata rámutatott a kun és jász társadalomban végbement differenciálódásra, amely a közfelfogás, korszemlélet ismerete mellett közelebb hozta egymáshoz 1279 és 1514-et.1 A mohácsi vész egy új korszak határkövét jelzi. Az át-1 Az 1514-i parasztlázadásban valószínűleg a kunok, jászok is résztvettek (bár erre nincs biztos adatunk) s így az azévi törvény­cikkeket némileg rájuk nézve is büntető jellegűeknek tekinthetjük. Olv. Márki S. : Dósa György. (Magy. Tört. Életrajzok, XXIX. évf. 1913.) 372. 1. Mályusz E. : Az 1514. évi jobbágyháború okai. Tár­sadalomtudomány, 1926. 373. és köv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom