Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169
182 KRING MIKLÓS. Ugy látszik, hogy az adózás kérdésében merültek fel a kapitányok és a ruralisok között ellentétek. Már abból a körülményből is, hogy ily ellentétek a két elem közt felmerülhettek, a súlyviszonyok nem nagy különbségére következtethetünk, kivált, ha —- igaz, hogy egész okleveles anyagunkban páratlanul álló esetre — a jász kapitányok 1425-i esetére gondolunk. Adataink azt is illusztrálják, hogy inkább a szálláskapitányok gazdasági gyengeségéről, mint a ruralisok viszonylagos erősségéről lehet szó.1 Az adózás kérdésében felmerült ellentét a kunok, jászok királyhoz való viszonyának megtekintésére utal bennünket. Amikor a kunok és jászok universitása a szálláskapitányok adófizetési kötelezettségét kívánta megállapítani, tulaj donképen a királyhoz való viszonyukba nyúlt bele. 1509-ből azt halljuk, hogy Kubinyi László budai várnagy megbízására familiárisai, Bódogfalvi Szász Mihály és Chapi István, a halasszéki kunok királyi officiálisai maguk mellé véve a szintén névszerint felsorolt familiárisaikat és Cherchi Mátyás kenehekszállási kun kapitányt, aki viszont egy csomó más kenchek- és orgovánszállási egyszerű kunt vitt magával, megrohanták és elhurcolták Haraszti Ferenc ágasegyházi jobbágyait.2 Egyszerű kun, kun kapitány egysorba helyezve a Halas-székbe kirendelt királyi officiálisok familiárisaival, azon officiálisokéival, akik viszont familiárisai a budai várnagynak. A budai várnagy pedig bizalmi embere, familiárisa a királynak. Érdekes annak az útnak a megfigyelése, amely a kunoktól a királyhoz vezetett. Ez egy pontján sem „közjogi" vonatkozású, hanem végig „magánjogi", helyesebben familiáris jellegű. IV. László 1279-ben a kunokat a királyi famíliába vette fel. 1343-ban olvassuk, hogy a király az Ilonchuk-nembéíi kunok kapitányát, Buthemer comest, Tamás erdélyi vajda famulusát Miklós nádornak „transmisit serviendum". szerint — azt felelte, hogy az alperes szálláskapitányok Ujszász és Szarvas megszerzése után vonakodtak a jász censust és adókat fizetni. Talán éppen a birtokbaiktatás kiemelése mutat arra, hogy •— mint már utaltam is rá — a birtokadományban részesülés kapitányi ^egyrészt tehát adózás alól mentességi) jogok megszerzését is jelenti. 1 Olv. fentebb a széki autonómia ismertetésénél mondottakat. A különbség néha elenyésző voltát igazolják : Gyárfás I. i. m. III. köt. 583., 596., 632. és 705. 1. 2 Gyárfás I. i. m. III. köt. 727. 1.
