Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

KUN" ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 183 1367-ben Erzsébet királyné meghagyja a Chertan-nem­beli kunoknak, hogy a királynak és neki járó ,,servicia quelibet" továbbra is hűen teljesítsék kapitányukkal együtt.1 Anélkül, hogy túlzott jelentőséget akarnék a felsorolt adatoknak tulajdonítani, lehetetlen ismételten fel nem hív­nom a figyelmet arra, hogy már a XIV. században más színt, más tartalmat nyert a kunoknak, jászoknak a király­hoz való viszonya. A XIII. század királyi famíliája, ahová IV. László" a kunokat felvette, „közjogi" jellegű volt ; e família tagjai nemesek voltak : „a kor felfogása szerint minden nemes egyben királyi familiaris".2 Ε látásmód azonban a patrimo­niális királyság létével volt egybekötve. A patrimoniális királyság bukásával eltűnik a királyi serviens, eltűnik a „közjogi" jellegű királyi família is. Vájjon e királyi famíliá­nak a megszűntével milyenné válik a kunoknak, jászoknak a királyhoz való viszonya? A XIII. századbeli királyi serviens-kunok a későbbi századok folyamán is közvetlenebbül kapcsolódtak a király­hoz. Ε kapcsolat azonban —- a „közjogi" jellegű királyi familia eltűnte mellett talán nem utolsó sorban a kunok és jászok lakta területnek a királyi udvarhoz közeifekvése következtében —- mindinkább vesztett a patrimoniális királyság korában nyert színezetéből. Tárgyalásunk folya­mán annyi kétségkívül kitűnt, hogy már a XV. század végén sem volt alkalmazható a Tripartitum primae nonusá­nak szkémája a kun és jász szálláskapitányok helyzetéré.3 Már pedig a XV. század végén érezhető volt a fejlődésnek az az iránya, amely oda vezetett, hogy a XVI. század telje­sen kialakult rendiségében csak nemessel és jobbággyal találkozunk.4 Ekkép a kunok és jászok XV. századvégi helyzetét szemmeltartva, nem láthatunk abban semmi külö­nöset, ha II. Ulászló róluk, mint jobbágyairól beszél s hogy a Tripartitum és az 1514-i végzések odasorozzák őket, ahová „ceteri iobagiones regiae maiestatis"-t.B Nehéz, jóformán lehetetlen ezekután arra a kérdésre választ adni, hogy amikor a közfelfogás egységesnek, dif-1 U. ο. III. köt. 482. 1. és 503. 1. 2 Váczy P. : A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. Budapest, 1928. 106. 1. ® Láttuk, hogy már a XV. században (1425-ben !) rést ütöttek a szálláskapitányok adómentességén. 1 Szekfű Gy. i. m. 113. és köv. 1. 6 1514:23. §. Márkus D.-féle Corpus Iuris Hungarici, 716. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom