Századok – 1932

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNO: Két Hunyadi-beszéd 129

148 KLEBELSBERG KUNO. Hogy Mátyás a kulturális mecénások szerepére vállalkozhatott, azt nem csekély részben Vitéz János előkészítő munkájának köszönhette, aki nemcsak unokaöccsét, Janus Pannoniust, hanem számos magyar ifjút küldött Ferrarába, Padovába, Bolognába, Rómába s így — mikor Mátyás udvarát kialakította —- már megvoltak hozzá az Olaszországban humanisztikus kiképzést nyert magyarok. Vitézen kívül mások is küldtek tanulókat az Alpokon át, többen meg a saját költségükön mentek. Az Olaszországban iskolázott magyar humanisták körében a legkiválóbb a mi Janusunk volt, akit már Ferrarában csoda-gyereknek tekintettek, mert korán olyan latin verseket költött, melyeket Itália humanistái általánosan olvastak és csudáltak. Az 1471—72-i meghasonlás után Vitéz és Janus kiestek Mátyás udvarából, Kosztolányi György már előbb Rómába költözött s ezzel háttérbe szorulnak a magyar humanisták és helyüket Beatrice királyné és Bonfini vezetése alatt olaszok foglalják el. Művészeti téren Mátyás olyan előkészítő munkára, amit tudósképzés terén Vitéz végzett, nem támaszkodhatott s így az építészeket és szobrászokat Olaszországból kellett hívnia. Sajnos, a legjobbakat bajos volt Magyarországba csalni, amelynek a napsütéses Itáliában északi, zordon híre volt, ahova az utazás sok kellemetlenséggel, sőt veszedelemmel volt egybekötve, ahol állandó volt a harci zaj és közel az ádáz török. Ez egy századdal később még I. Ferenc francia királynak is csak nehezen sikerült. A nagyok közül Andrea Verrocchiot, a velencei Colleoni-szobor megalkotóját, Mátyás hiába hívta, de Benedette da Majano, a firenzei Palazzo Strozzi híres tervezője már engedett a hívásnak és járt Budán. Úgy a humanisták, mint a művészek közül a kisebbeket természetesen már könynyebb volt Magyarországra hozni. A másodrendű olasz művészek e csoportjából különösen két építészt és egy szobrászt ismerünk. Az építészek közül a bolognai Fieravanti Aristoteles volt Magyarországon ; Chimenti Camincia meg éppen kétszer is járt Mátyásnál és szolgálatában annyira buzgólkodott, hogy a végén, mikor malomtervek előkészítése végett dunai tanulmányútat tett, Vasari szerint, túlerőltette magát és ebbe pár